Infostart.hu
eur:
379.8
usd:
321.83
bux:
131211.29
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
J. D. Vance ohiói szenátor, alelnökjelölt beszédet mond a Republikánus Párt elnökjelölő országos gyűlésének harmadik napi ülésén a Wisconsin állambeli Milwaukee Fiserv Forum sportcsarnokában 2024. július 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane

Nem úgy, mint főnökeik: udvariasan vitázott a két amerikai alelnökjelölt

Irán Izrael elleni támadása kissé átírta az amerikai alelnökjelötek televíziós vitáját is. Ez volt ugyanis a vezető külpolitikai kérdés, míg Ukrajna kimaradt. Bár a két politikus nekiment egymásnak, találtak egy témát, amely mentén egyetértés alakult ki.

Az amerikai nézők helyi idő szerint este láthatták JD Vance republikánus és Tim Walz demokrata alelnökjelölt televíziós vitáját – néhány órával az után, hogy Irán példátlan támadást intézett Washington szövetségese, Izrael ellen.

Támogatnának-e egy izraeli csapást az iráni atomprogram ellen? – szólt az első kérdés a CBS stúdiójában, amire kitérő választ adtak. A demokrata jelölt ellenfele főnöke, Donald Trump 2015-ös lépését vette elő – amellyel kivonta Washingtont a Teheránnal kötött nemzetközi atomalkuból. Tim Walz ezt úgy állította be, hogy Irán emiatt áll közelebb az atomfegyver létrehozásához.

Nem igaz – sugallta Vance. Ki volt az alelnök, amikor az egész válság kezdődött? Kamala Harris, Walz társa.

A téma, ami nem került szóba, Ukrajna volt – ami furcsa, mivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pár napja lobbizott „győzelmi tervével” Amerikában, és kérte, hogy orosz területre csaphasson le nyugati fegyverekkel. További aktualitást adott neki, hogy az oroszok azt mondták: elfoglaltak egy várost a Donbaszban, amely két éven át ellenállt az ostromnak.

A két jelölt a személyeskedés helyett több kérdésben gyakorlatiasan vitázott – ezek voltak a bevándorlás, az abortusz, a klímaváltozás és a gazdaság. Walz volt az idegesebb. Egyik kínos bakija az volt, hogy ő „az iskolai lövöldözők barátja lett” – amikor az áldozatok szüleit akarta említeni. Azt is elismerte: nem igaz, hogy Kínában volt az 1989-es pekingi vérengzés idején, mert valójában hónapokkal később utazott – Hongkongba.

A fő téma a migráció lett, és Vance azzal vádolta meg Harrist – aki a kérdés felelőse Joe Biden alatt –, hogy „kinyitotta a kapukat” a mexikói határon, és hogy a pusztító drog, a fentanil is emiatt áramlik be. Vance hárította a Donald Trump szerint háziállatokat evő haiti migránsok témáját. Viszont, mivel Walz a CBS előzetes felszólítása ellenére nem szembesítette a ténnyel, hogy 12-15 ezer haiti migráns – az ottani lakosság negyede – legálisan él az Ohio állambeli Springfieldben, megtette ezt moderátor – ami miatt mindkét jelölt mikrofonját egy időre kikapcsolták.

Vance közölte: helyes Trump tömeges kitoloncolási terve, mivel 20-25 millió illegális migráns él az országban. És: a határkerítést is meg kéne építeni. Érdekes módon a felesége indiai bevándorlók lánya. Walz visszavágott: Trump fúrta meg a Kongresszusban a kétpárti javaslatot a határőrizet szigorításáról, hogy „téma maradjon a migráció”.

Meglepő módon a két jelölt egy témában – a lakhatás ügyében – egyetértett. A szabályok lazítása teheti könnyebbé az új otthonok építését és nyomhatja el a magas ingatlanárakat – derült ki a vitájukból. „Sokan vannak, akik szeretnének, de nem tudnak otthont építeni. Én itt egyetértek Tim Walzzal, nem kéne árucikként kezelni a lakhatást” – mondta Vance.

Érdekes volt az is, hogy az alelnökjelöltek főnökeikhez képest civilizáltan viselkedtek, a vita végén kezet ráztak és bemutatták egymásnak a feleségeiket, majd röviden elbeszélgettek.

Címlapról ajánljuk
Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Lefordulás a tőzsdéken, komoly mínuszban a magyar piac

Lefordulás a tőzsdéken, komoly mínuszban a magyar piac

Tegnap folytatódott a technológiai szektort érintő eladási hullám az USA-ban, különösen a szoftverrészvények szenvedtek az elmúlt napokban, de nagy ütést kapott tegnap a chipgyártó AMD, a Broadcom és a Micron is, a Nasdaq pedig 1,5 százalékos mínuszban zárt. Az ázsiai tőzsdék lekövették a Wall Street-i esést, a dél-koreai tőzsdén a memóriachip-gyártók estek jelentősen, de gyakorlatilag egész Ázsiában negatív volt a hangulat. Ami az európai tőzsdéket illeti, a gyenge nemzetközi hangulat itt is érezteti hatását, a kezdeti iránykeresést délelőtt esés váltotta fel, a magyar piac is jelentős mínuszba került. Eközben a nyersanyagpiacokon továbbra is nagy a volatilitás, az ezüst árfolyama 10 százalékot esett ma. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×