Infostart.hu
eur:
378.13
usd:
324.25
bux:
127860.16
2026. április 9. csütörtök Erhard
Petr Pavel cseh államfő (b) üdvözli Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a prágai várban 2023. július 6-án.
Nyitókép: Petr David Josek

Cseh államfő: Ukrajnának reálisan kellene látnia a háború céljait

Ukrajnának el kell fogadnia, hogy területének egy része – legalábbis átmenetileg – orosz ellenőrzés alatt maradhat – mondta Petr Pavel cseh elnök a The New York Times című napilapnak adott interjúban.

A cseh köztársasági elnök szerint a háborúban álló országok egyike sem számíthat arra, hogy eléri végső céljait. Petr Pavel az amerikai lapnak elmondta, Ukrajna szándéka, hogy visszaszerezzen minden területet, beleértve a Krím-félszigetet is, amelyet Moszkva még 2014-ben annektált. Oroszország viszont ahhoz ragaszkodik, hogy Ukrajna hivatalosan is mondjon le a Moszkva által követelt területekről. Ez négy olyan megyét foglal magában, amelyek csak részben vannak az orosz erők ellenőrzése alatt. „Felesleges arról beszélni, hogy Ukrajna vagy Oroszország vereséget szenved, ez egyszerűen nem fog megtörténni” – mondta a cseh elnök, és hozzátette:

„a vég valahol a kettő között lesz.”

Az államfő szerint amióta kudarcot vallott Ukrajna hónapokig tartó ellentámadása a terület visszaszerzésére, európai tisztviselők egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy Kijevnek csekély esélye van arra, hogy visszaszerezze az elvesztett területek nagy részét. A nyilvánosság előtt azonban többnyire azt ismételgetik, hogy Ukrajna, és nem az Európai Unió vagy a NATO dönt az Oroszországgal való jövőbeli rendezés formájáról.

Petr Pavel a The New York Times-nak elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki kezdetben kizárta a közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal, a nyár folyamán finomított álláspontján, és utalt arra, hogy a tárgyalások novemberben megkezdődhetnek. Nem állt el azonban attól a követelésétől, hogy Oroszország vonuljon ki Ukrajna teljes területéről.

Csehország Lengyelországgal és a balti államokkal együtt elkötelezett támogatója Kijevnek, de

egyre nagyobb nyilvános nyomás alatt áll, hogy korlátozza a támogatását, és Ukrajnát az Oroszországgal való megegyezés felé terelje

– írja a lap.

Petr Pavel ugyanakkor elutasította azon politikusok – például Orbán Viktor magyar miniszterelnök – kezdeményezéseit, akik bírálják az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, és azt akarják, hogy Kijev sürgősen követelje a békét, és hagyjon fel a források elvonásával, amelyeket szerintük jobban el lehetne költeni Európa belső szükségleteire. A cseh elnök ezeket a felhívásokat értelmetlennek nevezte és populizmusnak minősítette.

Petr Pavel a lapinterjú végén elmondta, hogy a védelem és a biztonság területén némi tapasztalattal rendelkező és Oroszországot ismerő emberként tudja, hogy nem lesz béke, ha Ukrajna leteszi a fegyvert. Véleménye szerint Oroszország továbbra is folytatná katonai tevékenységeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt mondta az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel az európai tőzsdéken mérsékelt eséssel indult a nap, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten estek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×