Infostart.hu
eur:
355.01
usd:
307.06
bux:
134240.62
2026. június 9. kedd Félix
Petr Pavel cseh államfő (b) üdvözli Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a prágai várban 2023. július 6-án.
Nyitókép: Petr David Josek

Cseh államfő: Ukrajnának reálisan kellene látnia a háború céljait

Ukrajnának el kell fogadnia, hogy területének egy része – legalábbis átmenetileg – orosz ellenőrzés alatt maradhat – mondta Petr Pavel cseh elnök a The New York Times című napilapnak adott interjúban.

A cseh köztársasági elnök szerint a háborúban álló országok egyike sem számíthat arra, hogy eléri végső céljait. Petr Pavel az amerikai lapnak elmondta, Ukrajna szándéka, hogy visszaszerezzen minden területet, beleértve a Krím-félszigetet is, amelyet Moszkva még 2014-ben annektált. Oroszország viszont ahhoz ragaszkodik, hogy Ukrajna hivatalosan is mondjon le a Moszkva által követelt területekről. Ez négy olyan megyét foglal magában, amelyek csak részben vannak az orosz erők ellenőrzése alatt. „Felesleges arról beszélni, hogy Ukrajna vagy Oroszország vereséget szenved, ez egyszerűen nem fog megtörténni” – mondta a cseh elnök, és hozzátette:

„a vég valahol a kettő között lesz.”

Az államfő szerint amióta kudarcot vallott Ukrajna hónapokig tartó ellentámadása a terület visszaszerzésére, európai tisztviselők egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy Kijevnek csekély esélye van arra, hogy visszaszerezze az elvesztett területek nagy részét. A nyilvánosság előtt azonban többnyire azt ismételgetik, hogy Ukrajna, és nem az Európai Unió vagy a NATO dönt az Oroszországgal való jövőbeli rendezés formájáról.

Petr Pavel a The New York Times-nak elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki kezdetben kizárta a közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal, a nyár folyamán finomított álláspontján, és utalt arra, hogy a tárgyalások novemberben megkezdődhetnek. Nem állt el azonban attól a követelésétől, hogy Oroszország vonuljon ki Ukrajna teljes területéről.

Csehország Lengyelországgal és a balti államokkal együtt elkötelezett támogatója Kijevnek, de

egyre nagyobb nyilvános nyomás alatt áll, hogy korlátozza a támogatását, és Ukrajnát az Oroszországgal való megegyezés felé terelje

– írja a lap.

Petr Pavel ugyanakkor elutasította azon politikusok – például Orbán Viktor magyar miniszterelnök – kezdeményezéseit, akik bírálják az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, és azt akarják, hogy Kijev sürgősen követelje a békét, és hagyjon fel a források elvonásával, amelyeket szerintük jobban el lehetne költeni Európa belső szükségleteire. A cseh elnök ezeket a felhívásokat értelmetlennek nevezte és populizmusnak minősítette.

Petr Pavel a lapinterjú végén elmondta, hogy a védelem és a biztonság területén némi tapasztalattal rendelkező és Oroszországot ismerő emberként tudja, hogy nem lesz béke, ha Ukrajna leteszi a fegyvert. Véleménye szerint Oroszország továbbra is folytatná katonai tevékenységeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: Vitnyéden akart a Fidesz-kormány migránstábort építeni

Magyar Péter viszonválasza: Vitnyéden akart a Fidesz-kormány migránstábort építeni

A kormányfő erről napirend előtti felszólalását követően, az ellenzéki felszólalásokra adott viszonválaszában beszélt, amelyben Gulyás Gergely felé fordulva megerősítette: az emberek az Európai Ügyészséghez csatlakozásra adtak felhatalmazást, valószínűleg azért, mert a Polt Péter-féle fideszes ügyészségből elegük volt.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Debrecen Economic Forum: uniós pénzek, banki finanszírozás és az AI hajthatja Debrecen következő növekedési hullámát

Debrecen Economic Forum: uniós pénzek, banki finanszírozás és az AI hajthatja Debrecen következő növekedési hullámát

Debrecen gazdasági fejlődése új szakaszba léphet: a nagyberuházások után egyre inkább a helyi KKV-k megerősítése, a lakhatási és infrastrukturális kihívások kezelése, valamint a szolgáltató szektor és a technológiai fejlesztések felpörgetése kerülhet a fókuszba – hangzott el a Debrecen Economic Forum előadásain és kerekasztal-beszélgetésein. A szakértők szerint az uniós források és a banki finanszírozás új lendületet adhatnak a beruházásoknak, de a vállalkozásoknak nem érdemes kivárniuk: már most fel kell készülniük a pályázatokra, a piaci alapúbb finanszírozási környezetre, valamint a digitalizáció, az AI és a hatékonyságjavítás kényszerére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×