A rendezvény résztvevői a többi között a politikai és társadalmi ellenállás lehetőségeiről, a független média és az önkormányzatok szerepéről, valamint a rendszer meggyengülésének okairól beszéltek.

Jávor Benedek, a főváros európai uniós képviseletének vezetője elmondta: gazdasági válságok, az uniós források elapadása, valamint az önkormányzatok, a civil társadalom és a független média ellenállása együtt ásták alá az Orbán-rendszer stabilitását.

Jávor szerint az Orbán-rendszer hanyatlása nem egyetlen eseményhez köthető, hanem hosszabb folyamat eredménye volt. Úgy vélte, a rendszer stabilitását sokáig a kedvező nemzetközi gazdasági környezet és a jelentős uniós támogatások biztosították, amelyek lehetővé tették a kormány körüli gazdasági elit finanszírozását, miközben szerény, de folyamatos életszínvonal-emelkedést is biztosítottak a társadalom számára.

Jávor Benedek szerint ez a modell 2020 után megingott: a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság, valamint az uniós források felfüggesztése alapjaiban gyengítette meg az illiberális rendszer gazdasági hátterét.

A politikus úgy fogalmazott: ezzel párhuzamosan erősödtek azok a társadalmi és politikai szereplők is, amelyek ellenállást tanúsítottak a kormánnyal szemben. Kiemelte a civil szervezetek, a független média és az ellenzéki politikusok szerepét, valamint az önkormányzatok jelentőségét a 2019-es helyhatósági választások után, amikor a Fidesz több nagyvárosban elveszítette a vezetést.

Szerinte ez volt az első alkalom 2010 után, amikor megrendült az a kép, hogy a Fidesz minden politikai teret ural.

Jávor Benedek

a 2025-ös Budapest Pride-ot

fordulópontnak nevezte. Mint mondta, a rendezvény bebizonyította, hogy tömegek hajlandók nyíltan kiállni nemcsak az LGBTQI-közösség mellett, hanem az alapvető szabadságjogok és a gyülekezési jog védelmében is. Hozzátette: Budapest önkormányzata kulcsszerepet játszott a rendezvény megszervezésében.

A politikus szerint az önkormányzatok, civil szervezetek, újságírók és ellenzéki szereplők éveken át fenntartották annak reményét, hogy létezik alternatíva a Fidesz rendszerével szemben. Úgy vélte, a későbbi politikai változások, köztük a Tisza Párt és Magyar Péter felemelkedése sem történhetett volna meg ezen ellenállási központok nélkül.

Krekó Péter, a Political Capital Institute igazgatója arról beszélt, hogy az Orbán-rendszer hanyatlásában több tényező játszott szerepet. A legfontosabbnak a

kegyelmi botrányt

nevezte, amely szerinte „földrengésszerű" hatással volt a kormány legitimitására.

Az elemző úgy fogalmazott: a Fidesz kormányzása hosszú éveken át erkölcsi pánikok gerjesztésére épült. Példaként a migrációval, Soros Györggyel vagy az LGBTQ-közösséggel kapcsolatos kampányokat említette. Szerinte ez a kommunikációs stratégia hosszú ideig hatékonyan működött, ám 2024 után elveszítette erejét.

Krekó Péter szerint a kegyelmi ügy egy olyan esemény volt, amelyet nem lehetett előre látni. Hasonlóan váratlannak nevezte Magyar Péter politikai színre lépését is.

Az elemző kiemelte: Magyar Péter karizmatikus szereplőként képes volt megszólítani olyan embereket is, akik korábban nem érdeklődtek a politika iránt, illetve általános kiábrándultság jellemezte őket. Szerinte ezt mutatta a rekordmagas választási részvétel is.

Úgy fogalmazott: már korábban is érzékelhető volt a társadalmi elégedetlenség. Emlékeztetett arra, hogy még Magyar Péter színre lépése előtt több százezres influenszer-tüntetést tartottak politikusok részvétele nélkül, ami szerinte azt jelezte, hogy a közvéleményben már kialakult egy erős erkölcsi felháborodás.

Az elemző szerint a 16 évnyi „rossz kormányzás", különösen a gazdaság, az egészségügy és a korrupció problémái szintén hozzájárultak a rendszer meggyengüléséhez.

Krekó Péter szerint Magyar Péter jobbközép politikusként nehezebben volt támadható a korábbi ellenzéki szereplőkhöz képest. Emellett a Tisza Párt működését a központilag irányított kommunikáció és az alulról szerveződő hálózatok, például a Tisza Szigetek kombinációjaként jellemezte, amely szerinte hatékonyan csatornázta be a társadalmi elégedetlenséget a politikába.

Kaufmann Balázs, a 444.hu újságírója szerint a

gyermekvédelmi ügyek

körüli botrány fordulópontot jelentett a Fidesz támogatottságában, mert sok választó ekkor szembesült azzal, hogy a kormány kommunikációja és gyakorlata között ellentmondás van. Mint mondta 2024-re az ellenzéki szavazók és a társadalom jelentős része belefáradt abba, hogy a Fidesz sorozatos választási győzelmeket arat.

Kiemelte: a gyermekvédelem a Fidesz politikájának egyik központi és szimbolikus eleme volt, amelyet a kormányzat többek között az LMBTQ-közösséget érintő jogszabályok igazolására is felhasznált.

Kaufmann Balázs szerint a gyermekvédelem ügye politikailag kiemelt jelentőségű volt a kormány számára, ezért különösen nagy visszhangot váltott ki, amikor az ehhez kapcsolódó botrány 2024-ben nyilvánosságra került.

Úgy fogalmazott: a történtek során sok emberben megingott a bizalom a kormány kommunikációjával szemben.

Cartwright Éva, a Tisza Mozgalom aktivistája arról beszélt hogy Magyar Péter sikeréhez

a korábbi botrányok, a független média munkája és a közvetlen kapcsolatépítés

is hozzájárult, Véleménye szerint a politikus karizmája mellett döntő volt, hogy két és fél éven át járta az országot, személyesen szólította meg az embereket, miközben több tízezer önkéntesből álló, alulról szerveződő közösség támogatta.