Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a rendkívüli ülés elején az ukrajnai béketörekvések intenzívebbé tétele mellett érvelt, és az ENSZ Alapokmányának megfelelő „igazságos, átfogó és tartós” békét sürgetett. A portugál diplomata rámutatott arra, hogy ha megvan a politikai akarat, akkor lehet előrelépés, amit bizonyít a fekete-tengeri gabonaszállításokról szóló korábbi megállapodás, valamint az orosz-ukrán hadifogolycseréről szóló több egyezség.

A Biztonsági Tanács elnökségét betöltő Szlovénia miniszterelnöke, Robert Golob úgy fogalmazott: „itt ülök a tanácsban, együtt a világ legerősebb nemzeteivel, amelyek egyedüli felelősséget viselnek a globális béke és biztonság fenntartásáért, és mégis képtelenek vagyunk bármit tenni az évtizedek óta legkiterjedtebb konvencionális háború ügyében”.

Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete, az ülés elején szót kérve, azzal vádolta a 15 tagú testület nyugati tagjait, hogy ismét megmérgezik a hangulatot, és az ülés egyetlen céljának nevezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára színpadot adjanak a Biztonsági Tanácsban.

Az orosz diplomata a teremben hallgatta végig az ukrán államfő hozzászólását, aki azt fejtette ki, hogy az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni. Zelenszkij elnök vasárnap óta tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol részben az általa „ukrán győzelmi tervnek” nevezett elképzelését mutatja be az amerikai és nemzetközi politikai szereplőknek.

Amerikai–kínai csörte

A Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Államokat képviselő Antony Blinken külügyminiszter azt hangoztatta, hogy nemcsak Irán és Észak-Korea áll Oroszország oldalán segítséget nyújtva, hanem Kína is, amely a BT másik állandó tagjaként gépgyártó és mikroelektronikai eszközöket, valamint egyéb árucikkeket szállít, amelyeket Oroszország „háborús gépezetének” életben tartására és háborújának támogatására használ fel. Az amerikai kormánytag egyben megismételte, hogy az Egyesült Államok igazságos és tartós békét szorgalmaz Ukrajnában, amely szem előtt tartja a szuverenitás, a területi integritás és a függetlenség alapelvét.

Vang Ji kínai külügyminiszter visszautasította az amerikai vádakat, felelőtlennek és céltalannak nevezett bármilyen lépést, amely bármilyen módon Kínára akarja hárítania a felelősséget, vagy támadja és rágalmazza Kínát. Hozzátette, hogy az ukrajnai helyzet fenntarthatatlan, és fordítani kell a dolgok menetén.

A tanácskozáson mint Ukrajnával szomszédos ország képviselője szólalt fel Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki azt hangoztatta, hogy a lehető leggyorsabban békére van szükség Ukrajnában. Ahogy kifejtette, a magyarok nem akarják, hogy még több pusztítás legyen a szomszédjukban és még több ember meghaljon, valamint felhívta a figyelmet az Ukrajnában élő jelentős létszámú magyar nemzeti kisebbségre. Szijjártó Péter megállapította, hogy az eddigi lépések nem működtek, azaz a fegyverszállítások egyáltalán nem segítették elő azt, hogy a háború közelebb kerüljön a befejezéshez.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli, Ukrajnával foglalkozó nyílt ülését Franciaország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Japán és Málta kezdeményezésére hívták össze.