Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
2023. március 20-i kép a Dukovany Atomerőmű hűtőtornyairól. A cseh állami atombiztonsági hivatal (SÚJB) 2021-ben engedélyezte a dél-csehországi Dukovany falunál levő erőmű kibővítését a többségi állami tulajdonban levő üzemeltető, a Cseh Energetikai Művek (CEZ) számára. A CEZ további két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű nukleáris blokkot épít Dukovanyban, mintegy hatmilliárd euró (2,23 billió forint) ráfordítással. A vállalatcsoport 2023. márciusban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bejelentette, hogy a Roszatom orosz állami holding részét képező TVEL cég helyett 2024-től az amerikai Westinghouse társaság a francia Framatome céggel együtt szállítja majd a nukleáris fűtőanyagot Dukovanyba és Csehország másik atomerőművébe, a Temelínbe. A CEZ nukleárisfűtőrúd-tartaléka mintegy három évre elegendő.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

A várható energiaárak alapján döntene Prága az atomerőmű-bővítésről

A cseh kormány még a nyár folyamán dönt a Dukovany-i atomerőmű bővítéséről. Egyelőre nem világos, hogy a kormány csak ezt az egy atomerőművet akarja-e két blokkal bővíteni, vagy a temelíni atomerőmű további két blokkjának építését is tervezi. Mindkét esetben ez lenne a Cseh Köztársaság eddigi legnagyobb beruházása.

A Cseh Energetikai Művek, a ČEZ az állam nevében a legnagyobb cseh beruházás lebonyolítója lenne, és már átadta a kormánynak a francia EDF és a dél-koreai KHNP vállalat ajánlatainak elemzését. Ez a két pályázó maradt talpon az új atomblokkok megépítéséért folyó versenyben. A két éve meghirdetett pályázaton tavaly október végéig három cég adott be ajánlatot. A már említett kettőn kívül a harmadik az amerikai Westinghouse volt. Petr Fiala kormánya hamarosan döntést hoz arról, hogy az európai vagy a távol-keleti társaság lesz a befutó a kettő közül. „Még a nyár folyamán eldöntjük, hogy minden határidőt be tudjunk tartani” – jegyezte meg a cseh miniszterelnök.

A hivatalos nyilatkozatok szerint a cseh állam eddigi legnagyobb beruházásáról van szó, de a beruházás konkrét összege még nem ismert. Egy reaktorblokk megépítése a sajtóban közölt számítások szerint

közel 160 milliárd cseh koronát, azaz 6,3 milliárd eurót tenne ki.

„Ez egy nagyon jelentős beruházás, egy olyan döntés, amely évtizedekre kihatással van Csehország jövőjére. Jól fogjuk elvégezni és időben fogjuk elvégezni” – fogalmazott Petr Fiala. Hozzátette: bár az új atomerőműblokkok építését külföldi vállalat végzi majd, a kormány által meghatározott feltételek szerint a cseh cégek alvállalkozóként jelentős részesedéshez jutnak.

Csehországnak jelenleg két atomerőműve van: a nyolcvanas években átadott Dukovany, valamint az ezredforduló idején indult Temelín. Dukovanyban négy 510 megawattos, Temelínben pedig két 1000 megawattos reaktor működik. A tervek szerint mindkét helyszínen két-két új 1000 megawattos reaktor épülne. A két atomerőmű jelenleg a cseh áramtermelés mintegy harmadát biztosítja, bővítésük után ez legalább kétharmadra növekedne.

Az első új blokkot 2036-ban tervezik átadni Dukovanyban.

Petr Hladík cseh környezetvédelmi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy Csehországnak a jövőben mind a négy új reaktorra szüksége lesz. A tárcavezető szerint a kiválasztásnál döntő fontosságú lesz, hogy az építmények hosszú távon alacsony villamosenergia-árakat biztosítsanak. Ha előnyösnek bizonyul mind a négy reaktor egyszerre történő odaítélése, a kormány ezt fogja tenni – mondta. Szakértői számítások szerint így a költségek mintegy 25 százalékkal alacsonyabbak, mintha először csak egy blokk épülne, a többi pedig később, egy új tender alapján.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×