Infostart.hu
eur:
378.51
usd:
321.13
bux:
124714.69
2026. február 24. kedd Mátyás
2023. március 20-i kép a Dukovany Atomerőmű hűtőtornyairól. A cseh állami atombiztonsági hivatal (SÚJB) 2021-ben engedélyezte a dél-csehországi Dukovany falunál levő erőmű kibővítését a többségi állami tulajdonban levő üzemeltető, a Cseh Energetikai Művek (CEZ) számára. A CEZ további két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű nukleáris blokkot épít Dukovanyban, mintegy hatmilliárd euró (2,23 billió forint) ráfordítással. A vállalatcsoport 2023. márciusban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bejelentette, hogy a Roszatom orosz állami holding részét képező TVEL cég helyett 2024-től az amerikai Westinghouse társaság a francia Framatome céggel együtt szállítja majd a nukleáris fűtőanyagot Dukovanyba és Csehország másik atomerőművébe, a Temelínbe. A CEZ nukleárisfűtőrúd-tartaléka mintegy három évre elegendő.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

A várható energiaárak alapján döntene Prága az atomerőmű-bővítésről

A cseh kormány még a nyár folyamán dönt a Dukovany-i atomerőmű bővítéséről. Egyelőre nem világos, hogy a kormány csak ezt az egy atomerőművet akarja-e két blokkal bővíteni, vagy a temelíni atomerőmű további két blokkjának építését is tervezi. Mindkét esetben ez lenne a Cseh Köztársaság eddigi legnagyobb beruházása.

A Cseh Energetikai Művek, a ČEZ az állam nevében a legnagyobb cseh beruházás lebonyolítója lenne, és már átadta a kormánynak a francia EDF és a dél-koreai KHNP vállalat ajánlatainak elemzését. Ez a két pályázó maradt talpon az új atomblokkok megépítéséért folyó versenyben. A két éve meghirdetett pályázaton tavaly október végéig három cég adott be ajánlatot. A már említett kettőn kívül a harmadik az amerikai Westinghouse volt. Petr Fiala kormánya hamarosan döntést hoz arról, hogy az európai vagy a távol-keleti társaság lesz a befutó a kettő közül. „Még a nyár folyamán eldöntjük, hogy minden határidőt be tudjunk tartani” – jegyezte meg a cseh miniszterelnök.

A hivatalos nyilatkozatok szerint a cseh állam eddigi legnagyobb beruházásáról van szó, de a beruházás konkrét összege még nem ismert. Egy reaktorblokk megépítése a sajtóban közölt számítások szerint

közel 160 milliárd cseh koronát, azaz 6,3 milliárd eurót tenne ki.

„Ez egy nagyon jelentős beruházás, egy olyan döntés, amely évtizedekre kihatással van Csehország jövőjére. Jól fogjuk elvégezni és időben fogjuk elvégezni” – fogalmazott Petr Fiala. Hozzátette: bár az új atomerőműblokkok építését külföldi vállalat végzi majd, a kormány által meghatározott feltételek szerint a cseh cégek alvállalkozóként jelentős részesedéshez jutnak.

Csehországnak jelenleg két atomerőműve van: a nyolcvanas években átadott Dukovany, valamint az ezredforduló idején indult Temelín. Dukovanyban négy 510 megawattos, Temelínben pedig két 1000 megawattos reaktor működik. A tervek szerint mindkét helyszínen két-két új 1000 megawattos reaktor épülne. A két atomerőmű jelenleg a cseh áramtermelés mintegy harmadát biztosítja, bővítésük után ez legalább kétharmadra növekedne.

Az első új blokkot 2036-ban tervezik átadni Dukovanyban.

Petr Hladík cseh környezetvédelmi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy Csehországnak a jövőben mind a négy új reaktorra szüksége lesz. A tárcavezető szerint a kiválasztásnál döntő fontosságú lesz, hogy az építmények hosszú távon alacsony villamosenergia-árakat biztosítsanak. Ha előnyösnek bizonyul mind a négy reaktor egyszerre történő odaítélése, a kormány ezt fogja tenni – mondta. Szakértői számítások szerint így a költségek mintegy 25 százalékkal alacsonyabbak, mintha először csak egy blokk épülne, a többi pedig később, egy új tender alapján.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×