eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart Párizsban 2024. június 12-én. Macron pártja a június 9-én tartott európai parlamenti választásokon alulmaradt a francia jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párttal szemben, emiatt az államfő feloszlatta a nemzetgyűlést és június 30-ára új parlamenti választásokat írt ki.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Forrong Emmanuel Macron pártja az előre hozott választások miatt

Nagy felzúdulást váltott ki a francia elnök pártján belül az előre hozott választásokról tett váratlan bejelentés. Az államfő az után oszlatta fel a Nemzetgyűlést, hogy pártja nagyarányú vereséget szenvedett a Nemzeti Tömörüléstől az EP-választásokon. Emmanuel Macron terve állítólag már korábban kész volt, és kormányfője sem tudott róla.

„Leszek én a bűnbak” – ezzel a szavakkal próbálta meg lebeszélni Gabriel Attal francia miniszterelnök Emmanuel Macront arról, hogy feloszlassa a parlamentet. A francia államfő az után sokkolta kabinetjét és az országot is az előre hozott parlamenti választások kiírásával, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) duplaannyi szavazatot kapott az európai parlamenti választásokon, mint a Renaissance.

A párt képviselői dühösen az elnök szűk tanácsadói körét kezdték el vádolni arra hivatkozva, hogy az előre hozott választások hazárdjátékával a szakadékba rántják őket. Az egyik képviselő „a boszorkánymester tanoncainak” nevezte őket. „Macron tagadásban él. Soha nem vesztett választáson, nem tudja mit csinál” – mondta az egyik, nevét elhallgató politikus a Le Parisien című lapnak. Egyes, az elnökre „káros befolyással lévő” embereket emlegetett. „Ezek a fickók lerombolják azt, amit hét éven át építettünk. Százötven képviselő távozik majd, és miért?” – utalt arra, hogy a radikális és a konzervatív jobboldal kisöpörheti őket a Nemzetgyűlésből.

Egy volt miniszter is megszólalt: „Nem a politikáira haragszom, hanem rá, mert veszélyes játékot játszik. Rendben, kaptunk egy pofont, de ez nem indok arra, hogy odatartsuk a Nemzeti Tömörülésnek a másik orcánkat is.”

A Reuters tudósításából kiderült, hogy a „boszorkánymester tanítványainak” a körében még Gabriel Attal miniszterelnök sem volt benne, viszont az elnök bizalmába avatta Gerald Darmanin belügyminisztert és a volt újságíróból stratégává előlépett Bruno Roger-Petit-t.

Emmanuel Macron terve az előre hozott választásokról – tanácsadóival egyetértésben – már néhány hete formálódott, és nem a vasárnapi kudarc után hozott spontán döntés volt – állítják a lapok. Az elnököt állítólag már régebb óta nyugtalanítja a parlament megosztottsága. 2022-ben pártja elvesztette abszolút többségét, azóta főként szélsőbaloldali törvényhozók rendre elakasztják a kormány javaslatait. A normandiai partraszállás (D-nap) 80. évfordulós ünnepségei alkalmából az Emmanuel Macronnal beszélgető választók is megerősítették, hogy elegük van a véget nem érő parlamenti vitatkozásból.

Elnökségi források szerint

az államfő arra játszik, hogy pártja – az alkotmány által engedélyezett lehető legrövidebb kampány után – nyerhet, mert a rövid idő sokkolhatja ellenfeleit.

Azzal is kalkulál, hogy a baloldal ezúttal nem egyesül egy zöld–szocialista–radikális baloldali blokkba.

Egy másik forrás szerint viszont az sem zavarná az elnököt, „ha a Nemzeti Front egyszerű többséget szerezne, és utána bebizonyítaná inkompetenciáját”. Elképzelései szerint ez akár még pártja javára is válhatna a 2027-es elnökválasztáson, amelyen viszont Macron már nem indulhat, hiszen a mostani a második ciklusa. Egy ilyen forgatókönyv esetén a Nemzeti Tömörülés 28 éves politikusa, Jordan Bardella lehetne a következő miniszterelnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×