eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart Párizsban 2024. június 12-én. Macron pártja a június 9-én tartott európai parlamenti választásokon alulmaradt a francia jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párttal szemben, emiatt az államfő feloszlatta a nemzetgyűlést és június 30-ára új parlamenti választásokat írt ki.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Forrong Emmanuel Macron pártja az előre hozott választások miatt

Nagy felzúdulást váltott ki a francia elnök pártján belül az előre hozott választásokról tett váratlan bejelentés. Az államfő az után oszlatta fel a Nemzetgyűlést, hogy pártja nagyarányú vereséget szenvedett a Nemzeti Tömörüléstől az EP-választásokon. Emmanuel Macron terve állítólag már korábban kész volt, és kormányfője sem tudott róla.

„Leszek én a bűnbak” – ezzel a szavakkal próbálta meg lebeszélni Gabriel Attal francia miniszterelnök Emmanuel Macront arról, hogy feloszlassa a parlamentet. A francia államfő az után sokkolta kabinetjét és az országot is az előre hozott parlamenti választások kiírásával, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) duplaannyi szavazatot kapott az európai parlamenti választásokon, mint a Renaissance.

A párt képviselői dühösen az elnök szűk tanácsadói körét kezdték el vádolni arra hivatkozva, hogy az előre hozott választások hazárdjátékával a szakadékba rántják őket. Az egyik képviselő „a boszorkánymester tanoncainak” nevezte őket. „Macron tagadásban él. Soha nem vesztett választáson, nem tudja mit csinál” – mondta az egyik, nevét elhallgató politikus a Le Parisien című lapnak. Egyes, az elnökre „káros befolyással lévő” embereket emlegetett. „Ezek a fickók lerombolják azt, amit hét éven át építettünk. Százötven képviselő távozik majd, és miért?” – utalt arra, hogy a radikális és a konzervatív jobboldal kisöpörheti őket a Nemzetgyűlésből.

Egy volt miniszter is megszólalt: „Nem a politikáira haragszom, hanem rá, mert veszélyes játékot játszik. Rendben, kaptunk egy pofont, de ez nem indok arra, hogy odatartsuk a Nemzeti Tömörülésnek a másik orcánkat is.”

A Reuters tudósításából kiderült, hogy a „boszorkánymester tanítványainak” a körében még Gabriel Attal miniszterelnök sem volt benne, viszont az elnök bizalmába avatta Gerald Darmanin belügyminisztert és a volt újságíróból stratégává előlépett Bruno Roger-Petit-t.

Emmanuel Macron terve az előre hozott választásokról – tanácsadóival egyetértésben – már néhány hete formálódott, és nem a vasárnapi kudarc után hozott spontán döntés volt – állítják a lapok. Az elnököt állítólag már régebb óta nyugtalanítja a parlament megosztottsága. 2022-ben pártja elvesztette abszolút többségét, azóta főként szélsőbaloldali törvényhozók rendre elakasztják a kormány javaslatait. A normandiai partraszállás (D-nap) 80. évfordulós ünnepségei alkalmából az Emmanuel Macronnal beszélgető választók is megerősítették, hogy elegük van a véget nem érő parlamenti vitatkozásból.

Elnökségi források szerint

az államfő arra játszik, hogy pártja – az alkotmány által engedélyezett lehető legrövidebb kampány után – nyerhet, mert a rövid idő sokkolhatja ellenfeleit.

Azzal is kalkulál, hogy a baloldal ezúttal nem egyesül egy zöld–szocialista–radikális baloldali blokkba.

Egy másik forrás szerint viszont az sem zavarná az elnököt, „ha a Nemzeti Front egyszerű többséget szerezne, és utána bebizonyítaná inkompetenciáját”. Elképzelései szerint ez akár még pártja javára is válhatna a 2027-es elnökválasztáson, amelyen viszont Macron már nem indulhat, hiszen a mostani a második ciklusa. Egy ilyen forgatókönyv esetén a Nemzeti Tömörülés 28 éves politikusa, Jordan Bardella lehetne a következő miniszterelnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×