eur:
411.31
usd:
392.58
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart Párizsban 2024. június 12-én. Macron pártja a június 9-én tartott európai parlamenti választásokon alulmaradt a francia jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párttal szemben, emiatt az államfő feloszlatta a nemzetgyűlést és június 30-ára új parlamenti választásokat írt ki.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Macron kígyót-békát kiáltott Le Penékre, és összefogásra szólított

Emmanuel Macron francia államfő szerdán felszólította mindazokat, akik „nemet tudnak mondani a szélsőségekre”, hogy fogjanak össze az előre hozott nemzetgyűlési választások „előtt vagy után”, amelyeket azt követően írt ki, hogy az európai parlamenti választáson a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) nagyarányú győzelmet aratott, és a köztársasági elnök által fémjelzett centrista pártszövetség messze lemaradva a második helyen végzett.

„Azt szeretném, hogy amikor eljön az idő, (a választások) előtt vagy után, összefogjanak azok a jószándékú nők és férfiak, akik együtt nemet tudnak mondani a szélsőségekre” – jelentette ki Emmanuel Macron kampánynyitó sajtótájékoztatóján, felszólítva az elnöki táborhoz tartozó pártokat, hogy kezdjenek tárgyalásokat más erőkkel. Az államfő az EP-választáson harmadik helyen végzett szocialistákhoz és az ötödik helyre került jobbközép Köztársaságiakhoz szólt, elutasítva a győztes „szélsőjobboldalt”, amely szerinte a kirekesztésre építi a politikáját, és a negyedik helyen végzett radikális baloldalt, amelyet „antiszemitizmussal és antiparlamentarizmussal” vádolt meg.

Emmanuel Macron értelmezése szerint Franciaországban „van egy düh, amely kifejeződött” az EP-választáson, ezért nem hajlandó „úgy tenni, mintha semmi sem történt volna”. A június 30-ra és július 7-re kiírt kétfordulós nemzetgyűlési választásokat „a tisztázások megmozdulásának” nevezte annak érdekében, hogy „ne a szélsőjobboldalnak kelljen átadnia a hatalom kulcsait 2027-ben”, a következő elnökválasztáson.

Emmanuel Macron megerősítette, hogy nem mond le, bármi is legyen a nemzetgyűlési választások eredménye.

„Szélsőjobbot mondok szándékosan, amikor a Nemzeti Tömörülésről beszélek, mert a vezetői továbbra is azt állítják, hogy vannak igazi és nem igazi franciák, továbbra is a sajtószabadság korlátozását vagy a jogállamiság elutasítását tervezik” – hangsúlyozta. Azzal is megvádolta az RN-t, hogy „kétértelmű” az Európai Unióval és Oroszországgal kapcsolatban, és hogy „ki akar lépni a NATO-ból”. A radikális baloldali Engedetlen Franciaország pedig az államfő szerint „balkanizált vízióval” rendelkezik a francia diplomáciát illetően. Az államfő bírálta azokat a szerinte „természetellenes szövetségeket” is, amelyek a jobb- és a baloldalon létrejöttek az elmúlt napokban.

A Köztársaságiak (LR) vezetője, Éric Ciotti kedden bejelentette, hogy szövetségre lép a Nemzeti Tömörüléssel, ami gyakorlatilag szétrobbantotta a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök politikai örökségének tekintett jobbközép pártot, miután a pártelnök lépését nem támogatja az LR vezető politikusainak többsége, és szerda délután elnökségi ülésen fel kívánják menteni Ciottit a pártvezetői tisztségéből. Ugyanakkor Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje kedd este bejelentette, hogy a szövetség jegyében tucatnyi korábbi jobbközép képviselővel megállapodást kötöttek arról, hogy az RN színeiben indulnak a nemzetgyűlési választások első fordulójában. Ezt követően Emmanuel Macron kormányának hat, korábban az LR-hez tartozó minisztere a Le Figaro című napilap honlapján közzétett felhívásában arra kérte a jobbközép képviselőket, hogy csatlakozzanak az elnöki táborhoz.

A megosztott francia baloldali pártok, a Szocialista Párt, a Kommunista Párt, a Zöldek és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország már hétfő este bejelentették, megállapodást kötöttek arról, hogy közös jelölteket indítanak minden választókerületben az előrehozott nemzetgyűlési választások első fordulójában.

Az IFOP közvéleménykutató-intézet kedden közzétett felmérése szerint, ha vasárnap tartanák az első fordulót,

  • Marine Le Pen pártja a szavazatok 35 százalékára számíthatna, ami csaknem a duplája annak, amit a két évvel ezelőtti nemzetgyűlési választásokon elért, s 4 százalékkal több, mint a vasárnapi EP-választáson.
  • A Reneszánsz, a Horizontok és a Modem centrista pártokból álló elnöki szövetség pedig 18 százalékot érne el, ami 7 százalékkal kevesebb, mint 2022 júniusában, de szintén 4 százalékkal több, mint az EP-választáson.

A baloldali pártok együttesen 25 százalékos támogatottságot élveznek, a Köztársaságiak 9, a Nemzeti Tömörüléstől jobbra álló Eric Zemmour által vezetett Visszahódítás pedig alig 4 százalékot érne el jelenleg. Ez utóbbival a Nemzeti Tömörülés kedden elutasította a szövetségkötést.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×