eur:
411.24
usd:
392.8
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Jair Bolsonaro hivatalban lévő elnök sajtóértekezletet tart az elnök- és parlamenti választások első fordulójának estéjén Brazíliavárosban 2022. október 2-án. A baloldali Lula da Silva volt brazil elnöka voksok 47,99 százalékával győzött, Bolsonaro a szavazatok 43,57 százalékát szerezte meg. A második fordulót október 30-án tartják.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Joédson Alves

Bolsonaro utcai politizálásba kezdett - Elon Muskot is védi

Elon Musk védelmében az utcára vitte több ezer hívét a volt brazil elnök. Jair Bolsonaro azután lépett, hogy egy brazil bíró a Twitteren posztoló, és Bolsonaro választási vereségét kétségbe vonó fiókok letiltására kötelezte az - korábban Twitter - gazdáját.

Rio de Janeiro utcáit és a híres Copa Cabana strandot is elárasztották a nemzeti színekbe és futballmezekbe öltözött Bolsonaro-hívők – a szervezők becslései szerint százezer ember.

A tömegben

a brazil zászlók mellett feltűntek az izraeliek is,

utalva az új bal-jobboldali választóvonalra a világban. A baloldaliak a palesztinokat, a jobboldaliak inkább a zsidó államot támogatják.

A tüntetés apropója: Bolsonaro az egykori Twitter - ma: X - gazdája, Elon Musk védelmében hívta utcára a híveit, no és azért, mert Musk a szólásszabadság védelmével indokolva nem volt hajlandó Bolsonaro-párti fiókokat törölni.

Csakhogy Muskot a Bolsonaro választási vereségét kétségbevonó fiókok letiltására kötelezte egy brazil bíró, azzal fenyegetve meg a világ leggazdagabb emberét, hogy Brazíliában totálisan betilthatják az X-et.

A tömeg előtt focistaszerelésben felszólaló Bolsonaro úgy fogalmazott, hogy egy olyan platform gazdáját vádolják, aki „szabaddá akarja tenni az egész világot. Ő egy olyan férfi, akinek megvan a bátorsága ahhoz, hogy megmutassa, merre tart a demokráciánk”.

Muskot Alexandre de Moraes, a brazil Legfelsőbb Bíróság bírája támadta meg, aki szerint „szélsőjobboldali, Bolsonaro-támogató fiókok gyűlöletet, dezinformációt és választási tagadást terjesztenek”. Emiatt nyomozást rendelt el az úgynevezett „digitális milíciák” ügyében – miután tavaly januárban Bolsonaro-hívők ostromolták meg a brazíliai Kongresszus és Legfelsőbb Bíróság épületét – hasonlóan a Washingtonban korábban lejátszódott incidenshez.

Musk eredetileg ellenállt a fiókok letiltásáról szóló bírói döntésnek. A bíró azonban nyomozást indított ellene az igazságszolgáltatás akadályozása címén, ezután adta be a derekát. Musk annyit azért megengedett magának, hogy a bíró lemondását követelte, és felvetette, hogy az X távozhat a 20 millió felhasználóval rendelkező Brazíliából.

A bíró napi 18 ezer dolláros napi bírságot szabott ki minden, a X-en továbbra is működő, de általa tiltólistára tett fiók után. Ennek nyomán a platform csendben takarítani kezdett.

Bolsonaro ellen közben nyomozás folyik, amiért a 2023-as választások után a vád szerint akadályozni akarta a hatalom békés átadását.

A brazíliai belviták magyar szála közben az, hogy egyes híradások szerint Bolsonaro néhány napig a magyar követségen „rejtőzködött”, ahonnan a kiszivárgott felvételek után elbocsájtottak két dolgozót. Az exelnök ezt azzal utasította vissza, hogy „egy baráti országgal ápolta a kapcsolatokat”. Négy nappal korábban arra kötelezték, hogy adja le az útlevelét, viszont egy diplomáciai képviseleten nem tudnák letartóztatni.

Visszatérve Elon Muskra, ő azt állítja, hogy „az abszolút szólásszabadság” híve. Bírálói szerint azonban platformja a „demokráciát aláásó deziformációnak” is teret enged.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Aggódik a világ internetformának teljes egészéért az amerikai ügynöség és nagy döntést hozott

Aggódik a világ internetformának teljes egészéért az amerikai ügynöség és nagy döntést hozott

Az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC) új szabályozásról döntött a tenger alatti internetkábelek biztonságának növelésére. A döntés hátterében a növekvő nemzetbiztonsági aggályok állnak, különös tekintettel Kína és más potenciális fenyegetést jelentő országok tevékenységére. Az FCC egyhangúlag szavazta meg a javaslatot, amely a globális internetforgalom több mint 98%-át bonyolító, több mint 400 tenger alatti kábelből álló hálózatot érinti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×