eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Jair Bolsonaro hivatalban lévő elnök sajtóértekezletet tart az elnök- és parlamenti választások első fordulójának estéjén Brazíliavárosban 2022. október 2-án. A baloldali Lula da Silva volt brazil elnöka voksok 47,99 százalékával győzött, Bolsonaro a szavazatok 43,57 százalékát szerezte meg. A második fordulót október 30-án tartják.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Joédson Alves

Bolsonaro utcai politizálásba kezdett - Elon Muskot is védi

Elon Musk védelmében az utcára vitte több ezer hívét a volt brazil elnök. Jair Bolsonaro azután lépett, hogy egy brazil bíró a Twitteren posztoló, és Bolsonaro választási vereségét kétségbe vonó fiókok letiltására kötelezte az - korábban Twitter - gazdáját.

Rio de Janeiro utcáit és a híres Copa Cabana strandot is elárasztották a nemzeti színekbe és futballmezekbe öltözött Bolsonaro-hívők – a szervezők becslései szerint százezer ember.

A tömegben

a brazil zászlók mellett feltűntek az izraeliek is,

utalva az új bal-jobboldali választóvonalra a világban. A baloldaliak a palesztinokat, a jobboldaliak inkább a zsidó államot támogatják.

A tüntetés apropója: Bolsonaro az egykori Twitter - ma: X - gazdája, Elon Musk védelmében hívta utcára a híveit, no és azért, mert Musk a szólásszabadság védelmével indokolva nem volt hajlandó Bolsonaro-párti fiókokat törölni.

Csakhogy Muskot a Bolsonaro választási vereségét kétségbevonó fiókok letiltására kötelezte egy brazil bíró, azzal fenyegetve meg a világ leggazdagabb emberét, hogy Brazíliában totálisan betilthatják az X-et.

A tömeg előtt focistaszerelésben felszólaló Bolsonaro úgy fogalmazott, hogy egy olyan platform gazdáját vádolják, aki „szabaddá akarja tenni az egész világot. Ő egy olyan férfi, akinek megvan a bátorsága ahhoz, hogy megmutassa, merre tart a demokráciánk”.

Muskot Alexandre de Moraes, a brazil Legfelsőbb Bíróság bírája támadta meg, aki szerint „szélsőjobboldali, Bolsonaro-támogató fiókok gyűlöletet, dezinformációt és választási tagadást terjesztenek”. Emiatt nyomozást rendelt el az úgynevezett „digitális milíciák” ügyében – miután tavaly januárban Bolsonaro-hívők ostromolták meg a brazíliai Kongresszus és Legfelsőbb Bíróság épületét – hasonlóan a Washingtonban korábban lejátszódott incidenshez.

Musk eredetileg ellenállt a fiókok letiltásáról szóló bírói döntésnek. A bíró azonban nyomozást indított ellene az igazságszolgáltatás akadályozása címén, ezután adta be a derekát. Musk annyit azért megengedett magának, hogy a bíró lemondását követelte, és felvetette, hogy az X távozhat a 20 millió felhasználóval rendelkező Brazíliából.

A bíró napi 18 ezer dolláros napi bírságot szabott ki minden, a X-en továbbra is működő, de általa tiltólistára tett fiók után. Ennek nyomán a platform csendben takarítani kezdett.

Bolsonaro ellen közben nyomozás folyik, amiért a 2023-as választások után a vád szerint akadályozni akarta a hatalom békés átadását.

A brazíliai belviták magyar szála közben az, hogy egyes híradások szerint Bolsonaro néhány napig a magyar követségen „rejtőzködött”, ahonnan a kiszivárgott felvételek után elbocsájtottak két dolgozót. Az exelnök ezt azzal utasította vissza, hogy „egy baráti országgal ápolta a kapcsolatokat”. Négy nappal korábban arra kötelezték, hogy adja le az útlevelét, viszont egy diplomáciai képviseleten nem tudnák letartóztatni.

Visszatérve Elon Muskra, ő azt állítja, hogy „az abszolút szólásszabadság” híve. Bírálói szerint azonban platformja a „demokráciát aláásó deziformációnak” is teret enged.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×