eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Ukrán Önkéntes Hadsereg (UDA) kiképzésén vesznek részt ukrán civilek Kijev térségében 2024. február 17-én. Az UDA-t 2015 decemberében alapította a Jobb Szektor (PSZ) elnevezésű ukrán nacionalista mozgalom egykori vezetője, Dmitro Jaros. Az ukrajnai orosz invázió 2022. februári kezdete után Jaros bejelentette, hogy az önkéntes katonai alakulat összes zászlóalját a frontra telepíti. Az UDA szerint a szervezet önkéntesei eddig kétezernél több civilt képeztek ki honvédelmi feladatok ellátására.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Fogynak a kibúvók a mozgósítás alól Ukrajnában

Szigorítják az ukrajnai mozgósítási törvényt, Volodimir Zelenszkij elnök kedden aláírta az erre vonatkozó jogszabályt, így hamarosan aki megtagadja a katonai szolgálatot, pénzbírságra, jogosítványa bevonására vagy akár börtönbüntetésre is számíthat.

A három hónapig tartó parlamenti bizottsági vita és a több mint 4000 módosító indítvány áttekintése után - amelyek közül a képviselők mindössze 31-et szavaztak meg - második olvasatban is elfogadták a mozgósítás szigorításáról szóló törvényt. Április 16-án ezt pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is aláírta, így a törvény 30 napon belül hatályba lép.

Ez azt jelenti, hogy május közepétől számítva 60 napja lesz minden hadköteles korú, azaz 18 és 60 év közötti férfinak arra, hogy felkeresse a toborzóközpontot adategyeztetés céljából.

A férfiak csak ekkor kapnak friss, aktualizált katonakönyvet, amelyet ezek után kötelező lesz maguknál tartani, és minden ügyintézéshez szükségük lesz rá.

A külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok is csak az új katonakönyv meglétével intézhetik konzuli ügyeiket.

Éppen ezért még a törvény hatályba lépése előtt a napokban többen megrohamozták a külföldi útlevél-kiállító osztályokat, hogy új iratokat igényeljenek. Szemtanúk szerint Prágában több száz méteres sorban álltak az illetékes hivatal előtt.

A törvény előírja azt is, hogy azon 2. és 3. kategóriájú rokkantak, akiket a háború kirobbanása után százalékoltak le, kötelesek ismét átesni egy orvosi vizsgálaton, hogy bizonyítsák, valóban jogosan kapták a felmentést. A vizsgálat során kiderülhet, hogy mégis alkalmasak a katonai szolgálatra.

Fontos, hogy akik megtagadják a behívást, azokat pénzbírsággal - akár 170 ezer forintnak megfelelő hrivnyával - is sújthatják vagy bevonhatják a jogosítványukat, illetve bírósági végzéssel akár kényszerítő intézkedésekkel is előállíthatják őket.

Kárpátalján nemrég a megyei ügyészség három év börtönre ítélt egy harmincéves férfit, mert megpróbálta elkerülni a mozgósítást.

Továbbra is felmentést élveznek

  • a 3 gyermekes családapák,
  • az örökbefogadó szülők
  • és azok, akik egyedül nevelik gyermeküket
  • vagy akik fogyatékkal élő gyermekről, feleségről, közeli hozzátartozóról gondoskodnak.
  • A diákok,
  • a pedagógusok és
  • a doktori hallgatók szintén felmentést élveznek,

viszont a másoddiplomás képzésben részt vevőkre már nem vonatkozik a felmentés, amennyiben ugyanazon a képzési szinten tanulnak, mint amilyet már korábban megszereztek; tehát alapképzés után ismét alapképzésre felvételizik az adott férfi, nem pedig mesterképzésre. Ezzel ugyanis mintegy 60 ezer férfi próbálta meg elkerülni a mozgósítást, hiszen kiderült, a háború kirobbanása óta megháromszorozódott azoknak a 25 és 60 év közötti hallgatóknak a száma, akik második vagy harmadik diplomájuk megszerzésén fáradoznak.

Felmentették még a mozgósítás alól

  • a rendvédelmi szervek dolgozóit,
  • a parlamenti képviselők tanácsadóit, valamint
  • a stratégiai fontosságú vállalatok tulajdonosait.

A törvényben korábban szerepelt volna egy olyan kitétel, mely szerint a katonák 36 hónapnyi szolgálat után leszerelhetnek a hadiállapot idején is, ezt azonban végül eltávolították a törvényjavaslatból. Így a jogszabály nem rendelkezik arról,hogy a mozgósítottak mikor és hogyan szerelhetnek le.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×