Az orosz finomítók és más olajlétesítmények elleni ukrán dróntámadások felpumpálhatják az olaj világpiaci árát és válaszcsapásokat provokálhatnak ki – ezzel magyarázták amerikai illetékesek, hogy miért kérték Kijevet arra, hogy fogja vissza magát.

Arról, hogy az ukrán biztonsági szolgálat, az SZBU és a katonai hírszerzés, a GUR ilyen felszólítást kapott, a Financial Times írt.

The Syzran Oil Refinery has ceased production due to the Ukrainian Drone Strike

Russian MSM: «The attack targeted the "ELOU-AVT-6" process which is responsible for deep oil refining, the production of high-octane gasoline and is the main production capacity of the enterprise. As… pic.twitter.com/17kYRRf15u

— OSINT (Uri) ?? ?? ?? ?? ?? (@UKikaski) March 16, 2024

Mindkét biztonsági ügynökség kiterjesztette saját maga által szervezett, orosz földi és tengeri célpontok ellen indított dróncsapásait.

Az FT egy forrása szerint a Fehér Házat egyre inkább frusztrálják a nyugat-oroszországi olajfinomítók, terminálok és tárolók elleni „merész és szemtelen” támadások, amelyek visszavetik Oroszország olajtermelői kapacitásait.

A nyugati szankciók ellenére ugyanis az ország továbbra is a világ egyik legfontosabb energia-exportőre.

Miért aggasztja az amerikaiakat az orosz olajágazat sorsa?

Ami valódi aggodalmat kelt az az olajárak alakulása. Az idén körülbelül 15%-kal drágult a nyersanyag és hordónkénti ára elérte a 85 dollárt, ami nem tesz jót Joe Biden elnök újraválasztási kampányának.

Washingtont aggállyal tölti el az is, hogy ha az ukránok, a határtól több száz kilométerre, az orosz hátországában található létesítményeket támadnak, akkor Moszkva visszavághat, és olyan infrastruktúra ellen, amire a Nyugat is hagyatkozik.

Az FT említi a CPC kaszpi vezetéket, amely Kazahsztánból szállít a világpiacra – orosz területen át – kőolajat. A vezeték a fekete-tengeri Novorosszijszk orosz kikötőig tart, ami ellen az ukránok már intéztek sikeres dróncsapásokat.

Továbbá ez a kazahok egyik fő kijutási útvonala a világpiacra és ha exportjukat a támadások hátráltatnák, akkor annak otthon súlyos belpolitikai következményei lehetnének. A csövet az elmúlt években már az oroszok is lezárták egy időre „technikai okokból”, amit geopolitikai nyomásgyakorlásként értelmeztek.

Ami a nyugatiak számára fontosabb: a konzorcium részeként az ExxonMobil és a Chevron amerikai cégek is használják a vezetéket.

„Nem bátorítjuk vagy segítjük elő az Oroszországon belüli támadásokat” – mondta az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács tagja, amit Kijevben, az SZBU és a GUR, de még az elnöki hivatal sem volt hajlandó kommentálni.

Az ukránok nem hallgatnak rájuk

Beszédesebb volt viszont, hogy az FT-cikk publikálása után, több dróncsapás érte az orosz szamarai régiót és a helyi kormányzó szerint szombaton kigyulladt egy olajfinomító.

Ami érdekes: orosz lakosok több videót is posztoltak a fejük felett akadálytalanul áthaladó, és a vadászgépekhez képest lassan repülő drónokról és feltették a kérdést:

hol a légvédelem?

Dmitrij Azarov szamarai kormányzó a Kujbisev-finomítót említette név szerint Telegram-posztjában, hozzátéve, hogy nem történt haláleset. Ukrán dróntámadást tettek felelőssé ugyancsak szombaton a belgorodi régióban egy férfi haláláért.

Russian media released a video showing a drone strike on the Novokuybyshevsk refinery in Russia

The video captures the flight of a drone, similar to those used in previous attacks on Russian refineries, followed by the strike on the plant.

The attack took place on March 23. pic.twitter.com/85RlV2HiJ3

— NEXTA (@nexta_tv) March 24, 2024

Előzőleg pénteken, Oroszország indított példa nélküli légitámadást ukrán energialétesítmények, többek között a Dnyipro folyón található hatalmas gát ellen.

Az FT-cikk publikálása után Olha Sztefanisina, európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettestől kérdezték, hogy mi Kijev válasza a Biden-kormányzat felszólításaira.

Ő erre azt mondta, hogy „az ukrán oldal válaszolt, pontosan azzal, hogy elértük céljainkat, néhány, az Orosz Föderáció területén végrehajtott, nagyon sikeres művelettel”.

„Megértjük amerikai partnereink felhívásait... közben azokkal a képességekkel, forrásokkal és módszerekkel harcolunk, amelyekkel most rendelkezünk” – tette hozzá a Kijevi Biztonsági Fórumon elhangzott felszólalásában. Megjegyzéseivel burkolta bírálta az amerikai szövetségest, amiért a kongresszusi patthelyzet miatt leállt Ukrajna fegyveres támogatása.

Sebezhető az orosz olajexport 60 százaléka

Az FT térképe szerint Oroszországban az egész nyugati régió olajlétesítményei az ukrán drónok hatósugarában vannak, beleértve az észak-kaukázusi és a kaszpi-tengeri orosz partvidéket is. Helima Croft volt CIA-elemző, most az RBC Capital Markets munkatársa szerint ez azt jelenti, hogy az orosz olajexport 60%-a veszélyben van.

A brit lap szerint Kijevben egyre erősebbek az ellenérzések az orosz energiabevételek megnyirbálása kérdésében tanúsított „nem egyértelmű nyugati hozzáállás miatt”.

Az idén 9 alkalommal ért támadás orosz finomítókat, 2022. óta pedig összesen 12-szer. Célpontok voltak még terminálok és tárolók is.

The largest refinery in Kaluga Oblast russia, which was modernized for $0.6 billion, was hit by a Ukrainian kamikaze drone
Systematic attacks by Ukrainian long-range kamikaze drones on russian oil refineries continue with constant high intensity. pic.twitter.com/VThmIBy9YC

— NoHoldsBarred (@AussieSteve64) March 16, 2024

Ukrán illetékesek azt mondják, hogy folyamatosan fejlődő technológiájuk eredményeképp drónjaik több, mint 1000 km-re képesek elrepülni és nagy pusztítást okozó tölteteket tudnak célba juttatni.

Ukrán üzenet Moszkvába és Washingtonba

A GUR és az SZBU több, mint egy héttel ezelőtt indította legnagyobb és legösszehangoltabb, több napon át tartó támadásait az orosz energialétesítmények ellen.

Az elmúlt évben pedig az orosz kikötőket vették célba légi- és tengeri drónokkal. Több orosz hadihajót megrongáltak vagy elsüllyesztettek és eltalálták a stratégiailag fontos Krími hidat is.

A cél az, hogy akadályozzák az orosz csapatok üzemanyagellátását, megdrágítsák a Kreml számára a háborús erőfeszítéseket és jelkép erejű üzenetet is küldjenek, hogy Moszkvához közel tudják vinni a háborút.

Emellett a washingtoni törvényhozókat is meg akarják győzni, hogy szavazzák meg a Kongresszusban elakadt, 60 milliárd dolláros, Ukrajna számára létfontosságú katonai segélycsomagot.