eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Robert Fico, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt vezetője sajtótájékoztatót tart Pozsonyban 2020. március 1-jén. Fico pártja 18,29 százalékkal második helyet szerzett.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

A szlovák kormány kinevezésénél komoly döccenők lehetnek

A koalíciós szerződés aláírásával teljesült annak a feltétele, hogy Robert Fico megszerezze a szlovák parlament többségi támogatását a kormányának.

A Smer elnöke szeretné, ha a képviselők legkésőbb november 17-ig szavaznának a programnyilatkozatról. Az ellenzék szerint Szlovákia külpolitikai irányultságának veszélybe sodrása lesz az új kormány fő jellemzője.

Robert Fico abban az esetben tartja reálisnak a november 17-i dátumot, ha a jövő héten sor kerül a kormány kinevezésére. A kormányalakítást bizonyos mértékben még lassíthatja Zuzana Čaputová köztársasági elnök. Azt már az államfő is elismerte, hogy Fico teljesítette a kormányalakítási megbízatását, de a kabinet kinevezése még hátra van. Az alkotmány alapján ugyanis az elnök nem köteles bárkit kinevezni miniszterré, akit a pártok javasolnak. Nagy mozgástere azonban nincs, és alaposan meg kell indokolnia, hogy mi a problémája az adott jelölttel.

Robert Fico úgy érzi, hogy a kormánya kinevezése nem lesz problémamentes, ezért már szombaton támadást indított az államfő ellen, azzal vádolva őt, hogy fékezi a kormány megalakulását.

Martin Strižinec elnöki szóvivő elmondta, az államfő készen áll a további lépések megtételére, ezekről akkor nyilatkozik, miután ismertették vele a miniszterjelöltek nevét. Egyelőre azonban még nem kapta meg a jelöltek listáját. A szlovák koalíciós pártok, a Smer, a Hlas és az SNS, vagyis a Szlovák Nemzeti Párt vezetői hétfőn írták alá a koalíciós szerződést.

A prioritások egyikeként Robert Fico azt jelölte meg, hogy 2027-ig emelkedjen az életszínvonal és a reálbérek. Leszögezte azt is, hogy nem változik az ország külpolitikai irányultsága. „Az a Szlovák Köztársaság európai uniós és NATO-tagságán alapszik, de a nemzetállami érdekek nagyon határozott megvédése mellett” – jelentette ki Fico. Hozzátette, a külügyminisztérium már nem idegen hatalmak szóvivője, hanem a szlovák érdekek képviselője lesz.

„Szlovák külpolitikát fogunk csinálni, az egészséges hazafiasság erősítésével, a szuverenitásunk erősítésével”

– fűzte hozzá. Robert Fico azt akarja, hogy Szlovákia megbízható partner legyen, ugyanakkor legyen bátorsága is elutasítani azokat a javaslatokat, amelyek ártanak az érdekeinek.

Az ellenzék ezzel szemben úgy látja, hogy Szlovákia külpolitikai irányultságának veszélybe sodrása lesz az új kormány fő jellemzője. Az OĽaNO párt megválasztott parlamenti képviselője, Michal Šipoš szerint Robert Fico miniszterelnökként csak a sarokban fog üldögélni az európai uniós csúcstalálkozókon, a külpolitikába nem lesz beleszólása. „Megtűrt ország leszünk az unióban. Fico igyekszik eljátszani a választóinak, hogy mekkora vagány, idehaza az izmait mutogatja majd, de ha kimegy Brüsszelbe, valahol oldalt, a sarokban fog álldogálni és pislogni, hogy mi történik” – mondta Šipoš. Tomáš Valášek, az ugyancsak ellenzéki Progresszív Szlovákia képviselője hozzátette, „ha Szlovákia elszigetelődik az EU-ban, akkor nem tudja majd a saját érdekeit érvényesíteni és befolyásolni a folyamatokat.”

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×