Justin Trudeau miniszterelnök bocsánatot kért „a hibáért, amely súlyosan kínos helyzetbe hozta a parlamentet és Kanadát”. Ez súlyos megcsúfolása volt azoknak, akik meghaltak a Holokausztban – nyilatkozta a botrány kapcsán, amelyről először azt mondta, hogy az kapóra jön Oroszországnak.
Kanada az otthona a világ második legnagyobb ukrán, illetve ukrajnai származású közösségének – 1,4 millió emberről van szó, még Chrystia Freeland miniszterelnökhelyettes édesanyja is ukrán –, így nem csoda, hogy a múlt héten oda látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meleg fogadtatásra talált.
Ezt az érzést akarta fokozni Anthony Rota házelnök, aki kanadai-ukrán háborús hősként mutatta be a háznak – és Zelenszkijnek – az általa meghívott, 98 éves, ukrán származású Yaroslav Hunkát. „Az ukrán függetlenségért harcolt az oroszok ellen” – mondta a politikus a képviselők ovációja közepette, miközben Zelenszkij az öklét tartotta a magasba, csakhogy Hunka valójában az SS ukránokból toborzott Galíciai hadtestében szolgált a II. világháborúban.
Ők voltak azok, akik például 1944-ben részt vettek több lengyel falu elpusztításában és a lakosok meggyilkolásában, de később átnevezték őket Ukrán Nemzeti Hadseregnek és számos tag Kanadában lelt új otthonra. Sokan azonban úgy állítják be őket, hogy a németekben eredetileg felszabadítókat láttak, akiknek az oldalán harcolhatnak a bolsevizmus ellen.
A fokozódó felháborodás és a Simon Wiesenthal Központ követelése közepette – hogy kérjen bocsánatot minden zsidó túlélőtől és a nácik ellen harcoló veterántól –, Rota parlamenti elnök végül ezt megtette és lemondott. Az ügy nyomán azóta több bíráló cikk jelent meg arról, hogy Kanadában „fehérre mosták” a volt ukrán Galíciai SS hadtest tevékenységét.
Viszont úgy tűnik, nem marad annyiban a dolog: Lengyelország és Oroszország is kérheti Jaroslav Hunka kiadatását. A lengyel oktatási miniszter már be is jelentette, hogy megtették az első lépéseket. „Tekintettel a kanadai parlamentben történt botrányos eseményekre, amelyek során Zelenszkij elnök jelenlétében dicsőítették a bűnöző náci SS Galíciai alakulat egyik tagját, lépéseket tettem a férfi esetleges kiadatása érdekében” - közölte Czarnek miniszter.
Emellett levelet írt a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetnek, hogy „sürgősen vizsgálják ki” körözés alatt áll-e Hunka zsidó származású lengyelek elleni bűntettekért. Mindez akkor történik, amikor a gabonavita miatt megromlott Varsó és Kijev viszonya. Közben az ottawai orosz nagykövet is jelezte, hogy büntetőeljárást kezdeményezhetnek és kérvényezhetik Hunka kiadatását.
Maga Hunka jópár éve egy blogbejegyzésben „élete legboldogabb időszakának” nevezete az 1941 és 1943 közötti időket. 2021-ben, a Galíciai Divízió alapításának 78. évfordulóján többszázan meneteltek az emlékükre Kijevben. Ukrán és külföldi kutatók megjegyzik: nem minden lakos van tisztában azzal, hogy honfitársaik egy része milyen szerepet játszott a zsidók és lengyelek ellen a II. világháború során elkövetett atrocitásokban.