Infostart.hu
eur:
355.83
usd:
308.35
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Electric Vehicle is changing in street.
Nyitókép: nrqemi/Getty Images

Elektromos autós rivalizálás: Kína válaszul rátaposott a gázra

Kína keményen versenyez azért, hogy megtartsa dominanciáját az elektromos autós ágazatban. Pekingben ugyanis elrendelték, hogy az idén 14 százalékkal kell növelni a gyártáshoz szükséges ritkaföldfémek kitermelését.

Kína a tavalyi évhez képest 14 százalékkal, 240 000 tonnára emeli a ritkaföldfémek 2023-ra vonatkozó termelési kvótáját, amivel az ország további lökést akar adni az elektromos járműiparnak – értesült a Nikkei Asia portál.

Az Egyesült Államokkal szembeni fokozott feszültségek közepette azonban az ország nyilvánvalóan a kínálat korlátozására törekedve – és azért, hogy érezhető legyen kulcsszerepe – nem emelte meg a kvótákat néhány olyan elem esetében, amelyek tekintetében a világ nagymértékben Kínára támaszkodik.

Ezek közé tartozik a diszprózium, amelyet az elektromos autók motorjainak mágneseiben használnak.

A kínai Ipari és Információs Technológiai Minisztérium és a Természeti Erőforrások Minisztériuma közösen jelentette be a termelés kiigazítását az év második felére.

Peking nagy ütőkártyája

A mostani kvótabővítés azt jelenti, hogy az ország ritkaföldfém-termelése 2018 óta minden évben folyamatos növekszik.

Kína 2022-ben 7 millió új „zöld autót” gyártott, a legtöbbet a világon. Célja a belföldi értékesítés és az export további növelése, amihez azonban fontos, hogy stabil ellátása legyen a ritkaföldfémekből.

A csúcstechnológiai termékekhez és fegyverekhez nélkülözhetetlennek tartott közepes és nehéz ritkaföldfémek kvótáját közben változatlanul hagyták, közel évi 20 000 tonna maradt. Ezeket az elemeket jelentős mértékben Kína termeli ki, miközben riválisai, az Egyesült Államok és Japán nagyban függnek tőlük.

A kínai-amerikai feszültségek fokozódása közepette Kína számára erős ütőkártyát és alkupozíciót adhat az ilyen elemek kitermelésében játszott vezető szerep – jegyzi meg a Nikkei.

Az Amerikai Földtani Intézet becslései szerint 2022-ben Kína a világ ritkaföldfém-termelésének 70 százalékát adta.

Pekingnek jó hír volt szeptember elején egy mianmari bánya ideiglenes leállása (amelyet egy felügyelő látogatására készítettek elő). A kínai ritkaföldfém-árak ugyanis a kétnapos leállás hírére azonnal a 20 hónapja tapasztalt legmagasabb szinte ugrottak. A diszprózium-oxid kilogrammjának ára például elérte a 356 dollárt.

Lehet-e kínai alapanyag nélkül gyártani?

Kína dominanciájának megtörése már régóta téma az ágazatban, és a Teslának márciusban sikerült lenyomnia a kínai cégek papírjainak árát, amikor közölte, hogy következő generációs autóiban, illetve azok motorjaiban már nem lesznek ritkaföldfémek, hanem úgynevezett „állandó mágnest” alkalmaznak.

A lépést azonban egyesek vitatják és azt állítják, hogy a minőség szenvedi meg a lépést.

Egy elemzés szerint viszont a ritkaföldfém-mentes kocsik aránya 2034-re 30 százalékos lehet.

Közben egy nyugati-támogatású projekt részekén Vietnam – amely nemrég történelmi egyezményt kötött egykori ellenségével, az Egyesült Államokkal – jövőre saját, masszív ritkaföldfém-bányájának újranyitását tervezi. Ez a projekt is egyike azoknak, amelyek segíthetnek visszavetni Kína dominanciáját. Az Amerikai Földtani Intézet szerint a világon Vietnamnak van a második legnagyobb ritkaföldfém-készlete.

Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×