Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 13-án keményhangú felszólalásban bírálta Kínát, majd közölte: vizsgálatot indít, mert a globális piacokat „elárasztották a mesterségesen alacsony árú” kínai elektromos autók, amik „hatalmas állami dotációt” kapnak.

Az Európai Unió deklarált célja 2050-re elérni a karbonsemlegességet és emiatt kvótát határozott meg az európai gyártók számára az eladandó elektromos kocsik számáról. A magas árak és a töltőhálózat hiányosságai miatt a vásárlók érdeklődése azonban lanyhább. Az elektromos átállásra kényszerített gyártók a költségeik miatt pedig munkaerő-csökkentéseket jelentettek be. A Ford például európai munkaereje 11 százalékától, 3800 alkalmazottjától válik meg a nehéz piaci körülményekre hivatkozva, az Audi pedig mindegy 20 ezer embernek mondhatott már fel.

A Nikkei Asia portál elemzői úgy találták, hogy a kínai elektromosautó-ipar valóban nagy állami támogatásokat kapott az elmúlt években, az viszont nem világos, hogy az EU büntetővámokat vet-e majd ki, mert maga Von der Leyen mondta azt, hogy nyitva akarja tartani a kommunikációs csatornákat és a párbeszédet Kínával.

A portál szerint az elektromos kocsik körüli erősödő csata miatt egyre kevésbé „nemzetközik” az autószalonok. Amerika és Japán saját ágazata megerősítésén dolgozik. Viszont a potenciális akkumulátorbeszállító országok fejfájással szembesülnek. Példa erre Indonézia, ami az akkumulátorok fontos komponense, a nikkel legnagyobb előállítója. Ami viszont nincs nekik, az a lítium, ami Kínában ugyanakkor bőségesen megtalálható.

A nagy vitát kavaró amerikai inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act) kedvezményeket ad az Egyesült Államokban működő vagy azzal szabadkereskedelmi egyezményt kötött országoknak. De Indonézia nem ilyen és még az is sújtja, hogy az amerikai törvény kizárja „az aggodalomra okot adó külföldi entitásokat”, így Kínát is. Ami baj Dzsakartának, mert akkumulátoros projektjeiben sok a kínai befektető.

Azt, hogy mennyi pénzt kapnak az elektromos jármű ágazat kínai cégei, a hivatalos makroadatok hiánya miatt nehéz pontosan megmondani, de a tőzsdén jegyzett cégek adatai valamiféle betekintést nyújtanak.

A Nikkei Asia szerint a dotált cégek top 10-es listájának felét az elektromos autó ágazatban érdekelt vállalatok adják,

például a Contemporary Amperex Technology, a SAIC Motor, a BYD, az EVE energy és a Chongqing Changan Automobile. Az első, egy lítium-akkumulátor gyártó 391 millió dollárnak megfelelő pénzt kapott az idén az állami autógyártó, a SAIC Motor ennek pedig több mint kétharmadát.

Azt viszont nehéz megmondani, hogy ezek a dotációk tényleg „torzítják”-e a piacot, mondják a Nikkei Asia elemzői.