Az Astronomy & Astrophysics című tudományos szaklapban megjelent új tanulmány szerint Elon Musk SpaceX Starlink műholdflottája – amely a Föld körüli pályáról sugárzott internetet szolgáltatja – olyan sugárzást bocsát ki, amely hátráltatja a csillagászokat az úgynevezett mélyűr kutatásában.
A világegyetemből érkező nagyon gyenge rádiójeleket figyelő csillagászoknak eddig az ember által létrehozott rádiójelekkel kellett megküzdeniük, amelyek gyengíthették vagy kiolthatták a távoli égitestek felől érkező jeleket.
Milky Way over VLA radiotelescope, in New México .Photos by Judy Smith. https://t.co/Fo7VhdRLlX pic.twitter.com/tNGBTlh0xZ
— Julio Maiz (@maiz_julio) December 21, 2022
Ezért van az, hogy a legtöbb rádióteleszkópot olyan helyeken építik, ahol speciális rádióvédelemmel óvják a földi interferenciától. Néhány ilyen telep a nemzeti szabályozó hatóságok által támogatott „zajmentes” zónákban található – emlékeztet a phys.org tudományos portál.
A közelmúlt technológiai fejlődése nyomán azonban a zavaró jelek szintet léptek: lehetővé vált a nagy műhold-konstellációk Föld körüli pályára való telepítése – például a műholdas internet biztosítására. Az ilyen, alacsony föld körüli pályán keringő több ezer műhold miatt viszont egy-egy rádióteleszkóp egy sor szatellit jeleit észleli és nehezebben találja meg a világűrből érkező jeleket.
A Starlink internethálózat – amely többek között a háborús Ukrajnának biztosít szolgáltatást – több mint négyezer, alacsony Föld körüli pályán lévő műholdból áll, a legutóbbiakat vasárnap este lőtték fel, és a SpaceX főnöke, Elon Musk azt tervezi, hogy a következő években közel 12 ezer műholdra bővíti a konstellációt – írta az Independent című lap.
Egy Starlink-antenna és modem telepítése:
UNPACKING STARLINK #starlink #unpacking #starlinkunpacking pic.twitter.com/UIH7jHmiAg
— MarsMe (@MarsMeRobotics) July 5, 2023
A csillagászok már korábban is panaszkodtak a Starlink műholdak fényszennyezése miatt, amely köztudottan hatással van az optikai megfigyelésekre. Az új tanulmány azonban most felfedezte az újabb zavaró forrást, amely a rádióteleszkópokat is befolyásolja.
A tanulmány társzerzője, Józsa Gyula, a németországi székhelyű, neves Max Planck Intézet kutatója és egyben a dél-afrikai Rhodes Egyetem vendégprofesszora úgy kommentálta az eredményeket, hogy „a helyzet korai felismerése lehetőséget ad a csillagászatnak és a nagy műhold-konstellációk üzemeltetőinek, hogy proaktívan dolgozzanak együtt a technikai megoldásért és a megfelelő szabályozás kidolgozásáért”.
Hogyan derítették ki, hogy zavar a Starlink?
A tudósok az Európában több helyen található, összekapcsolt antennákból álló, úgynevezett Low Frequency Array (LOFAR) teleszkóp segítségével alacsony frekvenciájú rádiózúgást mértek a 68 megfigyelt Starlink műhold közül 47 esetében.
"Ez a frekvenciatartomány magában foglalja a Nemzetközi Távközlési Unió által kifejezetten a rádiócsillagászat számára kijelölt 150,05 és 153 MHz közötti védett sávot" – mondta Cees Bassa, a Holland Rádiócsillagászati Intézet munkatársa, a kutatás társszerzője.
Karbantartás a világ egyik legnagyobb rádióteleszkópjának tányérjában - egy 7,6m átmérőjű héliumballon segítségével:
This 2019 picture shows researchers inside FAST, the world's largest single-dish radiotelescope, testing a 7.6 m helium balloon based mechanism during maintenance, to help reduce the body weight to a value within the reflector panels' range of durability https://t.co/iMli0QfNe1 pic.twitter.com/ikdlGGN1W5
— Massimo (@Rainmaker1973) August 8, 2021
A Starlinknek több mint másfél millió előfizetője van 56 országban, és Musk SpaceX nevű cége elsősorban a távközlési infrastruktúrától távoli területeken élő embereket célozza meg vele. A Starlink már működő műholdjainak száma messze meghaladja a versenytársak műholdjainak számát, például a mintegy hatszor kevesebb, 650 műholdból álló brit OneWeb szatellitflottát.
"Szimulációink azt mutatják, hogy minél nagyobb a konstelláció, annál erősebbé válik ez a hatás, mivel az összes műhold sugárzása összeadódik – mondta Benjamin Winkel, a Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatója. – Emiatt nemcsak a meglévő, hanem még inkább a tervezett műhold-flották miatt aggódunk – és azért is, mert
nincs egyértelmű szabályozás, amely megvédené a rádiócsillagászati sávokat a nem szándékos sugárzástól."
A SpaceX korábban már dolgozott együtt csillagászokkal és obszervatóriumokkal, hogy segítsen enyhíteni műholdjai nem szándékos hatásait, és a vállalat már kapcsolatba lépett a tanulmány szerzőivel – írja az Independent.
A csillagászok szerint a SpaceX már bevezette azokat a tervezési változtatásokat, amelyek megakadályozhatják a következő generációs Starlink műholdak nem szándékos sugárzását és így a csillagászok ismét könnyebben mustrálhatják a világűrt, a távoli világok története és talán a földönkívüli élet után kutatva.