eur:
393.59
usd:
364.37
bux:
71914.7
2024. július 4. csütörtök Ulrik
Rohamrendőrök és Jair Bolsonaro korábbi brazil elnök támogatói az épületben, miután a tüntetők megrohamozták és elfoglalták a brazíliavárosi elnöki hivatalt, a Planalto-palotát 2023. január 8-án. A volt elnök támogatói szerint Bolsonaro baloldali ellenfele, Luiz Inácio Lula da Silva csalással győzött a 2022. októberi elnökválasztáson.
Nyitókép: Eraldo Peres

Már népirtással is vádolják a volt brazil elnököt

Népírtás miatt indítanak nyomozást a volt brazil elnök ellen. Az új környezetvédelmi miniszter kezdeményezi a nyomozást, aki az illegális aranybányászok elűzésére készít elő akciót az amazonasi őslakosok földjén. 

Jair Bolsonaro volt brazil elnök egyelőre pihenőt tart, erőt gyűjt, és nem tér haza Floridából. Otthon egyébként egyre forróbb a talaj: miután hívei megostromolták a Kongresszust és más kormányzati épületeket, a marginális többséggel vele szemben győztes utódja, Ignacio Lula da Silva elnök egyik minisztere legszívesebben börtönbe zárná.

Marina Silva, az új elnök névrokona elmondta: a rendőrség és a környezetvédelem ügynökei repülőgépek és helikopterek felhasználásával indítanak akciót, hogy több ezer bányászt elűzzenek, akik Jair Bolsonaro kormányzása idején megszállták a janomami őslakos törzs földjeit, szennyezték az amazóniai folyókat, kárt okoztak az esőerdőben és Brazília egyik legsúlyosabb egészségügyi válságát idézték elő.

"Jair Bolsonaro ellen népirtás miatt vizsgálatot kell indítani"

– mondta a miniszter, visszhangozva Lula elnök megjegyzéseit, amelyekben ő is genocídiummal vádolta meg elődjét.

Lula nemrégiben vészhelyzetet hirdetett, miután a térségből csontsovány gyermekekről és idős emberekről készült fotók kerültek elő. Egy brazil portál szerint pedig azt állította, hogy Bolsonaro elnöksége alatt 570 janomami csecsemő halt meg megelőzhető betegségekben, ami 29 százalékos növekedést jelent az előző négy évhez képest. A válság az első nagy próbatétel Lula számára, hogy bebizonyítsa: tényleg másképp áll az esőerdő és az őslakosok kérdéséhez, mint Bolsonaro.

A most sarkosan fogalmazó Marina Silva 2003 és 2006 között, az első Lula-kormány idején is környezetvédelmi miniszter volt. Akkori lépései az amazonasi erdőirtás 83 százalékos csökkenéséhez vezettek. Azt mondta, hogy Bolsonaro "megsemmisítette" a környezetvédelmi politikát, ami súlyos hatással volt az erdők lakóira, és visszavetette az ország természetvédelmi, illetve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló céljait.

Az exelnök szemére többek között azt róják, hogy megengedte. hogy a legelőkre éhes szarvasmarha-tenyésztő gazdák erdőirtásba kezdjenek.

A legelők viszonylag gyorsan "kifáradnak", ami miatt további erdőirtás szükséges a jószág etetéséhez. Jair Bolsonaro emlékezetes módon közölte az Európai Unióval: nem a tiétek az Amazonas-vidék, hanem a miénk. Azzal is megvádolta az aktivistákat, hogy azt akarják: az őslakosok, a technológiától elzárva, ősemberek módjára éljenek.

Jair Bolsonaro minimális aránnyal vesztette el az elnökválasztást, ez is tüzelte törő-zúzó híveit. Az új kormány most azt mondja: nemcsak a biodiverzitást fogja védeni, hanem ígéretet tett arra, hogy célja 2030-ra nullára csökkenteni az erdőirtást. Ez a szarvasmarha-tenyésztők, a szójatermesztők és a pálmaolaj-előállítok elleni vagy legalábbis az ágazatok elleni fellépést is jelenti.

Marina Silva környezetvédelmi miniszter szerint a természeti kincsek kiaknázása már nem életképes modell Brazíliának, amely szerinte

technológiai újításokkal meg fogja háromszorozni a mezőgazdasági termelést,

és tudásalapú gazdaságot épít. Marina Silva, akinek ősei között európaiak, őslakosok és afrikaiak vannak, maga is az esőerdőben született és szembekerült az építőipari, agrár- és bányacégekkel. Viszont arra is, hogy tudja, most nehezebb lesz meggyőznie a brazilokat, mert a brazil gazdaság gyengébb, mint korábban volt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.04. csütörtök, 18:00
Varga Zs. András
a Kúria elnöke
Exportra is jut megújuló energiából, de a nagy gyárberuházások hozzák majd az igazi felvevőpiacot

Exportra is jut megújuló energiából, de a nagy gyárberuházások hozzák majd az igazi felvevőpiacot

A magyar naperőmű-kapacitás – az atomenergetikai és fosszilis kapacitásokkal együtt – a napos déli órákban már exportra is termel, azonban a környező országok megújuló termelésben várható felzárkózásával a hazai gyárberuházások köthetik le a növekvő magyar termelést. A Széchenyi Alapok és az Electron Holding Zrt. 50-50 százalékos társtulajdonosként fektet be négy, összesen 15 MW kapacitású naperőműpark fejlesztésébe, amelynek megtérülését a cég integrált, egész értékláncot lefedő működésétől várja. A kivitelező cég elnök-vezérigazgatója, Szücs Ádám szerint nagy átalakulás előtt áll a piac, ahol egyre kevésbé lesz életképes az az üzleti modell, amiben a fejlesztő önállóan működő napelemparkot épít, üzemeltet és nem egy áll partnerségbe olyan szereplőkkel, akik azt rendszerbe integrálva tudják üzemeltetni, miközben az energiatárolók piaca az aranyláz időszakát idézi.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×