Infostart.hu
eur:
394.85
usd:
342.57
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Rohamrendőrök és Jair Bolsonaro korábbi brazil elnök támogatói az épületben, miután a tüntetők megrohamozták és elfoglalták a brazíliavárosi elnöki hivatalt, a Planalto-palotát 2023. január 8-án. A volt elnök támogatói szerint Bolsonaro baloldali ellenfele, Luiz Inácio Lula da Silva csalással győzött a 2022. októberi elnökválasztáson.
Nyitókép: Eraldo Peres

Már népirtással is vádolják a volt brazil elnököt

Népírtás miatt indítanak nyomozást a volt brazil elnök ellen. Az új környezetvédelmi miniszter kezdeményezi a nyomozást, aki az illegális aranybányászok elűzésére készít elő akciót az amazonasi őslakosok földjén. 

Jair Bolsonaro volt brazil elnök egyelőre pihenőt tart, erőt gyűjt, és nem tér haza Floridából. Otthon egyébként egyre forróbb a talaj: miután hívei megostromolták a Kongresszust és más kormányzati épületeket, a marginális többséggel vele szemben győztes utódja, Ignacio Lula da Silva elnök egyik minisztere legszívesebben börtönbe zárná.

Marina Silva, az új elnök névrokona elmondta: a rendőrség és a környezetvédelem ügynökei repülőgépek és helikopterek felhasználásával indítanak akciót, hogy több ezer bányászt elűzzenek, akik Jair Bolsonaro kormányzása idején megszállták a janomami őslakos törzs földjeit, szennyezték az amazóniai folyókat, kárt okoztak az esőerdőben és Brazília egyik legsúlyosabb egészségügyi válságát idézték elő.

"Jair Bolsonaro ellen népirtás miatt vizsgálatot kell indítani"

– mondta a miniszter, visszhangozva Lula elnök megjegyzéseit, amelyekben ő is genocídiummal vádolta meg elődjét.

Lula nemrégiben vészhelyzetet hirdetett, miután a térségből csontsovány gyermekekről és idős emberekről készült fotók kerültek elő. Egy brazil portál szerint pedig azt állította, hogy Bolsonaro elnöksége alatt 570 janomami csecsemő halt meg megelőzhető betegségekben, ami 29 százalékos növekedést jelent az előző négy évhez képest. A válság az első nagy próbatétel Lula számára, hogy bebizonyítsa: tényleg másképp áll az esőerdő és az őslakosok kérdéséhez, mint Bolsonaro.

A most sarkosan fogalmazó Marina Silva 2003 és 2006 között, az első Lula-kormány idején is környezetvédelmi miniszter volt. Akkori lépései az amazonasi erdőirtás 83 százalékos csökkenéséhez vezettek. Azt mondta, hogy Bolsonaro "megsemmisítette" a környezetvédelmi politikát, ami súlyos hatással volt az erdők lakóira, és visszavetette az ország természetvédelmi, illetve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló céljait.

Az exelnök szemére többek között azt róják, hogy megengedte. hogy a legelőkre éhes szarvasmarha-tenyésztő gazdák erdőirtásba kezdjenek.

A legelők viszonylag gyorsan "kifáradnak", ami miatt további erdőirtás szükséges a jószág etetéséhez. Jair Bolsonaro emlékezetes módon közölte az Európai Unióval: nem a tiétek az Amazonas-vidék, hanem a miénk. Azzal is megvádolta az aktivistákat, hogy azt akarják: az őslakosok, a technológiától elzárva, ősemberek módjára éljenek.

Jair Bolsonaro minimális aránnyal vesztette el az elnökválasztást, ez is tüzelte törő-zúzó híveit. Az új kormány most azt mondja: nemcsak a biodiverzitást fogja védeni, hanem ígéretet tett arra, hogy célja 2030-ra nullára csökkenteni az erdőirtást. Ez a szarvasmarha-tenyésztők, a szójatermesztők és a pálmaolaj-előállítok elleni vagy legalábbis az ágazatok elleni fellépést is jelenti.

Marina Silva környezetvédelmi miniszter szerint a természeti kincsek kiaknázása már nem életképes modell Brazíliának, amely szerinte

technológiai újításokkal meg fogja háromszorozni a mezőgazdasági termelést,

és tudásalapú gazdaságot épít. Marina Silva, akinek ősei között európaiak, őslakosok és afrikaiak vannak, maga is az esőerdőben született és szembekerült az építőipari, agrár- és bányacégekkel. Viszont arra is, hogy tudja, most nehezebb lesz meggyőznie a brazilokat, mert a brazil gazdaság gyengébb, mint korábban volt.

Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×