A szlovákiai választók 59 százaléka akar előre hozott választásokat jövő májusban vagy júniusban. A későbbi, szeptemberi időpontot a megkérdezettek 5 százaléka támogatta. Azzal, hogy a választások az eredeti időpontjukban valósuljanak meg, 2024 tavaszán, a válaszadók 19 százaléka értett egyet. 17 százalékuk nem tudott válaszolni a kérdésre.

Egy olyan kormány létrehozását, amely a 2023-as előre hozott választásokig kormányozna, a megkérdezettek 27 százaléka szeretné. Azt pedig, hogy Eduard Heger kormánya irányítsa az országot az előre hozott választásokig, a válaszadók 18 százaléka támogatja.

Azzal, hogy az előre hozott voksolásig szakértői kormány működjön Szlovákiában, 22 százaléknyian értenek egyet. Egy új kormány létrehozását pedig, amely a rendes parlamenti választásokig kormányozna 2023 tavaszáig, a megkérdezettek 17 százaléka támogatná. 16 százalékuk nem válaszolt. A reprezentatív felmérés december 16. és 20. között zajlott 1180 válaszadó bevonásával.

Boris Kollár, a pozsonyi parlament elnöke kijelentette, ha a parlamentnek január végéig nem sikerül elfogadni a választási időszak lerövidítéséről szóló alkotmánymódosítást, illetve megegyezni az előre hozott választásokban, akkor szakértői kormányzás lesz.

A házelnök szerint előre hozott választások kellenek, hogy az emberek újraoszthassák a lapokat.

A politikusokat arra kéri, hogy ne ijesztgessék a lakosságot a maffia visszatérésével, vagy az olyan vezetőkkel, mint Robert Fico, Peter Pellegrini és Igor Matovič korábbi kormányfők. A képviselőket és a vezetőket arra kérte, hogy tudatosítsák: az emberek el tudják dönteni, kire szavazzanak, és hogy ki képviselje őket a parlamentben.

Eduard Heger megbízott kormányfő szerint januárban még újabb tárgyalások következnek egy új, 76 képviselőből álló többség létrehozásáról. A megbízott kormányfő a demokratikus pártok politikusaival akar egyeztetni januárban, de

nem fog tárgyalni Robert Ficóval, illetve Peter Pellegrinivel,

a Smer és a Hlas vezetőjével, mivel szerinte ők nem értenek a demokráciához. A tárgyalásokból a szélsőségeseket is kizárta. Egy új többség létrehozásánál nem akar velük számolni.

Az Eduard Heger vezette szlovák kormány szeptembertől kisebbségben kormányozta az országot, miután az OĽaNO, a Sme rodina, a Za ľudí és az SaS párt alkotta négyes kormánykoalícióból kilépett a liberális SaS, vagyis a Richard Sulík által vezetett Szabadság és Szolidaritás.

A három hónappal ezelőtti kilépést a liberális párt nem tartotta elegendő lépésnek, és néhány ellenzéki képviselővel karöltve bizalmatlansági indítványt nyújtott be Eduard Heger kabinetje ellen, melynek több mint két éven keresztül a tagja volt. Az SaS azzal indokolta a kormánybuktató szándékát, hogy a kabinet nem képes az emberek gondjainak orvoslására, és abbahagyta a maffia és a korrupció elleni küzdelmet.