Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékeznek ma, a nemzeti gyásznapon országszerte. A forradalom leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának 70. évfordulóján nyilvánosságra hozzák a rendszerváltás előtt keletkezett titkosszolgálati iratokat, az úgynevezett ügynökaktákat.

Szerda reggel koszorúzást tartanak a rákoskeresztúri Új köztemető 301-ös parcellában, várhatóan a kormány több tagja részvételével.

Ezt követően az Országház előtt ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország lobogóját. Az eseményen jelen lesz Baka András köztársasági elnök és Magyar Péter miniszterelnök.

Délelőtt a rendszerváltás előtt keletkezett titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán sajtótájékoztatót tart Magyar Péter kormányfő, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, valamint Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója.

A Szabadságharcosokért Közalapítvány délelőttre koszorúzással egybekötött megemlékezést hirdetett a Kisfogház Emlékhelyhez, Budapest X. kerületébe.

A Nemzeti Örökség Intézete délután csendes megemlékezést és koszorúzást tart a Fiumei úti sírkert 21-es parcellájában, az 1956-ban elesett hősi halottak és áldozatok tiszteletére felállított emlékműnél.

Az Új Köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcelláit magában foglaló Nemzeti Gyászparkba közös főhajtásra várják a megemlékezőket . A gyászpark látogatóközpontjában megtekinthető az Inconnu Művészcsoport által 1989-ben állított kopjafák történetét bemutató, ideiglenes fotókiállítás, amelyet az egykori alkotók képviselője mutat be.

A fővárosi önkormányzat az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott eseménysorozat lezárásaként gyertyagyújtással és fényinstallációval emlékezik a hősökre és az áldozatokra a Városháza Passzázsban.

Megemlékezést tartanak más helyszínek mellett Békéscsabán, Kaposváron, Pécsen, Sopronban, Szegeden, Zalaegerszegen is.

1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. November 4-én a szovjet hadsereg Forgószél hadművelet fedőnéven általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen.

A harcok november 4-én a fővárosban 135 áldozatot követeltek. A KSH 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti események országosan 2652 (Budapesten 2045) életet követeltek és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51-en eltűntek.

A forradalom vezetőit – Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót – 1958. június 16-án koncepciós per után kivégezték. A megtorlás során a forradalomban való részvételért kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt, ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.

November 4-ét a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.