Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
332.03
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Zuzana Caputova szlovák elnök (k) fogadja Eduard Heger szlovák miniszterelnököt (j) és Boris Kollár szlovák parlamenti elnököt, miután megbukott a kormány az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson Pozsonyban 2022. december 15-én. A szeptembertől parlamenti kisebbségben kormányzó Heger-kabinettől, szűk többséggel, 78 vokssal vonta meg a bizalmat a 150 fős pozsonyi törvényhozás, amelynek 102 képviselője vett részt a szavazáson.
Nyitókép: MTI/AP/TASR Slovakia/Jaroslav Novák

Eduard Heger a bukás után: látszik, hogy a kormány nem függ a fasiszták és szélsőségesek szavazataitól

Csütörtök este megbukott Szlovákiában az Eduard Heger vezette kormány, miután nem élte túl az ellene benyújtott bizalmi szavazást.

Az Eduard Heger vezette szlovák kormány szeptembertől kisebbségben kormányozta az országot, miután az OĽaNO, a Sme rodina, a Za ľudí és az SaS párt alkotta négyes kormánykoalícióból kilépett a liberális SaS, vagyis a Richard Sulík által vezetett Szabadság és Szolidaritás. A három hónappal ezelőtti kilépést a liberális párt nem tartotta elegendő lépésnek, és néhány ellenzéki képviselővel karöltve bizalmatlansági indítványt nyújtott be Eduard Heger kabinetje ellen, melynek több mint két éven keresztül a tagja volt.

Az SaS azzal indokolta a kormánybuktató szándékát, hogy a kabinet nem képes az emberek gondjainak orvoslására, és abbahagyta a maffia és a korrupció elleni küzdelmet. A bizalmatlansági indítvány indoklásában

a felelőtlenül összeállított költségvetés is szerepelt, amely miatt több millió euró felhasználása kerül veszélybe a helyreállítási alapból.

A bizalmatlansági indítványról csütörtök este szavazott a pozsonyi törvényhozás, amely végül megvonta a bizalmat a Heger-kabinettől. A jelenlévő 102 képviselő közül 78-an a kormány bukása mellett szavaztak, 20-an ellene, ketten tartózkodtak, ketten pedig nem szavaztak. A szavazás előtt a legnagyobb kormánypárt, az OĽaNO képviselői kivonultak az ülésteremből.

A voksolást – melyet eredetileg két nappal korábban, kedden szerettek volna megtartani – több, a háttérben zajló egyeztetés is megelőzte. Ezek kicsúcsosodása volt, hogy csütörtökön délelőtt Igor Matovič pénzügyminiszter felajánlotta a lemondását, de emellé feltételeket is támasztott. Cserébe azt várta az őt leghangosabban bíráló liberálisoktól, hogy vonják vissza a kormány elleni bizalmatlansági indítványukat, és támogassák a 2023-as költségvetés tervezetét. Az SaS azonban nem fogadta el Igor Matovič ajánlatát. A párt közölte, elutasítja a további politikai játszadozást, és a kormányt vissza kell hívni. Ez végül be is következett.

A parlamenti szavazás eredményére reagálva Eduard Heger miniszterelnök kijelenttette, a voksolás egyértelműen megmutatta, hogy a kormány nem függ a fasiszták és szélsőségesek szavazataitól.

„Sajnálom, hogy az SaS-nek egy demokratikus, korrupcióellenes és reformpárti kormányt kellett megbuktatnia ahhoz, hogy erről meggyőződjön”

– mondta Heger a csütörtök esti sajtótájékoztatóján. Ezzel arra utalt, hogy a liberálisok többször is azzal vádolták a szeptember óta kisebbségben kormányzó kabinetet, hogy az ellenzék padsoraiban helyet foglaló szélsőjobboldali képviselők voksaira támaszkodva hagyatott jóvá néhány javaslatot a parlamentben.

A miniszterelnök biztosította a lakosságot, hogy a kormány a mandátuma utolsó percéig segíteni fogja az embereket, és átsegíti őket az energiaválságon. Eduard Heger szerint Richard Sulíknak, az SaS elnökének kell feltenni azt a kérdést, hogy alakul-e új koalíció 76 parlamenti képviselővel, vagy előrehozott választás lesz. Hozzátette, a Robert Fico vezette ellenzéki Smer és a Peter Pellegrini irányította Hlas párt minél gyorsabban előrehozott választást akar majd, mert vissza akarnak térni a hatalomba és elhallgattatni Szlovákiában az igazságszolgáltatást.

(A nyitóképen: Zuzana Caputova szlovák elnök (k) fogadja Eduard Heger szlovák miniszterelnököt (j) és Boris Kollár szlovák parlamenti elnököt, miután megbukott a kormány az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson Pozsonyban 2022. december 15-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×