eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Zuzana Caputova szlovák elnök (k) fogadja Eduard Heger szlovák miniszterelnököt (j) és Boris Kollár szlovák parlamenti elnököt, miután megbukott a kormány az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson Pozsonyban 2022. december 15-én. A szeptembertől parlamenti kisebbségben kormányzó Heger-kabinettől, szűk többséggel, 78 vokssal vonta meg a bizalmat a 150 fős pozsonyi törvényhozás, amelynek 102 képviselője vett részt a szavazáson.
Nyitókép: MTI/AP/TASR Slovakia/Jaroslav Novák

Eduard Heger a bukás után: látszik, hogy a kormány nem függ a fasiszták és szélsőségesek szavazataitól

Csütörtök este megbukott Szlovákiában az Eduard Heger vezette kormány, miután nem élte túl az ellene benyújtott bizalmi szavazást.

Az Eduard Heger vezette szlovák kormány szeptembertől kisebbségben kormányozta az országot, miután az OĽaNO, a Sme rodina, a Za ľudí és az SaS párt alkotta négyes kormánykoalícióból kilépett a liberális SaS, vagyis a Richard Sulík által vezetett Szabadság és Szolidaritás. A három hónappal ezelőtti kilépést a liberális párt nem tartotta elegendő lépésnek, és néhány ellenzéki képviselővel karöltve bizalmatlansági indítványt nyújtott be Eduard Heger kabinetje ellen, melynek több mint két éven keresztül a tagja volt.

Az SaS azzal indokolta a kormánybuktató szándékát, hogy a kabinet nem képes az emberek gondjainak orvoslására, és abbahagyta a maffia és a korrupció elleni küzdelmet. A bizalmatlansági indítvány indoklásában

a felelőtlenül összeállított költségvetés is szerepelt, amely miatt több millió euró felhasználása kerül veszélybe a helyreállítási alapból.

A bizalmatlansági indítványról csütörtök este szavazott a pozsonyi törvényhozás, amely végül megvonta a bizalmat a Heger-kabinettől. A jelenlévő 102 képviselő közül 78-an a kormány bukása mellett szavaztak, 20-an ellene, ketten tartózkodtak, ketten pedig nem szavaztak. A szavazás előtt a legnagyobb kormánypárt, az OĽaNO képviselői kivonultak az ülésteremből.

A voksolást – melyet eredetileg két nappal korábban, kedden szerettek volna megtartani – több, a háttérben zajló egyeztetés is megelőzte. Ezek kicsúcsosodása volt, hogy csütörtökön délelőtt Igor Matovič pénzügyminiszter felajánlotta a lemondását, de emellé feltételeket is támasztott. Cserébe azt várta az őt leghangosabban bíráló liberálisoktól, hogy vonják vissza a kormány elleni bizalmatlansági indítványukat, és támogassák a 2023-as költségvetés tervezetét. Az SaS azonban nem fogadta el Igor Matovič ajánlatát. A párt közölte, elutasítja a további politikai játszadozást, és a kormányt vissza kell hívni. Ez végül be is következett.

A parlamenti szavazás eredményére reagálva Eduard Heger miniszterelnök kijelenttette, a voksolás egyértelműen megmutatta, hogy a kormány nem függ a fasiszták és szélsőségesek szavazataitól.

„Sajnálom, hogy az SaS-nek egy demokratikus, korrupcióellenes és reformpárti kormányt kellett megbuktatnia ahhoz, hogy erről meggyőződjön”

– mondta Heger a csütörtök esti sajtótájékoztatóján. Ezzel arra utalt, hogy a liberálisok többször is azzal vádolták a szeptember óta kisebbségben kormányzó kabinetet, hogy az ellenzék padsoraiban helyet foglaló szélsőjobboldali képviselők voksaira támaszkodva hagyatott jóvá néhány javaslatot a parlamentben.

A miniszterelnök biztosította a lakosságot, hogy a kormány a mandátuma utolsó percéig segíteni fogja az embereket, és átsegíti őket az energiaválságon. Eduard Heger szerint Richard Sulíknak, az SaS elnökének kell feltenni azt a kérdést, hogy alakul-e új koalíció 76 parlamenti képviselővel, vagy előrehozott választás lesz. Hozzátette, a Robert Fico vezette ellenzéki Smer és a Peter Pellegrini irányította Hlas párt minél gyorsabban előrehozott választást akar majd, mert vissza akarnak térni a hatalomba és elhallgattatni Szlovákiában az igazságszolgáltatást.

(A nyitóképen: Zuzana Caputova szlovák elnök (k) fogadja Eduard Heger szlovák miniszterelnököt (j) és Boris Kollár szlovák parlamenti elnököt, miután megbukott a kormány az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazáson Pozsonyban 2022. december 15-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×