Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Recep Tayyip Erdogan nem habozott Vlagyimir Putyin gázjavaslata után

Törökország és Oroszország közös gázelosztó központot hoz létre török területen – ezt jelentette be Erdogan török elnök, Vlagyimir Putyin elnök javaslatára reagálva. A két vezető egy kazahsztáni konferencián találkozott, miközben az első nyugati reakció elutasító volt.

Villámgyorsan lépett a kezdetben habozónak tűnő Recep Tayyip Erdogan török elnök. Azután, hogy egy csütörtöki kazahsztáni találkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök felvetette, hogy Törökország legyen az orosz gáz egyik elosztóközpontja – és fennmaradó útvonala Európába, pénteken már meg is mondta, hol épül majd a központ.

A helyszín Thrace lesz, Törökország európai területén. Putyin csütörtökön mondta azt, hogy Törökország kínálja a legmegbízhatóbb útvonalat az Európai Unióba irányuló gázszállításhoz, és hogy az általa javasolt csomópont lehetővé tenné a politikától független árképzést is.

Oroszország azóta akar más útvonalat találni, hogy szeptemberben megsérült a Balti-tenger alatt áthaladó, két Északi Áramlat gázvezeték. Az ügyben még mindig vizsgálat folyik. Moszkva – bizonyítékok nélkül a Nyugatot vádolta a szivárgásokat okozó robbantásokkal, Ukrajna és szövetségesei viszont – szintén bizonyíték nélkül – Moszkvát. Egyes nyugati vezetők úgy fogalmaztak, hogy „nagy valószínűséggel” Oroszország rongálta meg saját vezetékeit, amit Moszkva nevetségesnek nevezett.

Putyin azt mondta Erdogannak, hogy az általa ajánlott gázelosztó csomópont "nemcsak a szállítások, hanem az ár meghatározásának platformja is lehetne:

Ma az árak az egekbe szöktek

– mondta és hozzátette: "Könnyen tudnánk ezeket szabályozni egy normális piaci szinten, mindenféle politikai felhang nélkül". Erdogan a találkozó nyilvános részén még nem válaszolt. Pénteken viszont már közölte: felkérték a két ország illetékes minisztériumait, hogy működjenek együtt, a Gazprom és a török minisztérium pedig közös hatástanulmányt dolgoz ki, amit a vezetők elé tárnak. A tanulmány része lesz a telephely biztonságának kérdése is.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő még ezelőtt azt mondta, hogy a Fekete-tengeren áthaladó TurkStream gázvezeték nem helyettesítheti az Északi Áramlat gázvezetékeket, mert "eltérők a kapacitások". Európában részben az orosz szállítások drasztikus visszaesése miatt most 90 százalékkal drágább a földgáz, mint egy évvel ezelőtt.

Oroszország - a február 24-i ukrajnai inváziója előtt - Európa gázellátásának mintegy 40 százalékát biztosította, de azóta - még a vezetékrobbantások előtt - jelentősen csökkentette a szállítást. Ezt a nyugati szankciók által okozott technikai problémákkal magyarázta.

Koseoglu török energetikai miniszter szerint még nem tudni, hogy az európai országok elfogadják-e a javaslatot, utalva rá, hogy az ötletnek igenis köze lehet a politikához: "Amikor energiavezetékekről van szó, ez több mint egy megoldás,

ez olyan, mint egy geostratégiai játék, egy stratégiai probléma

- mondta. "A helyzetet az fogja meghatározni, hogy az Európai Uniónak mennyire lesz igénye vagy étvágya az orosz gázra.

Az első európai válasz azonban „nem” volt: a francia elnökség még csütörtökön elutasította Putyin javaslatát. "Nincs értelme új infrastruktúrát létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy több orosz gázt importáljunk" - állt a közleményben.

Törökország közben Ukrajnát segítette fegyverekkel és elítélte területei annektálását. Viszont nem bünteti Moszkvát, nem korlátozza az oroszok belépését, együttműködik vele az atomenergiában és kereskedik: bár 25 százalékos kedvezményt és későbbi fizetést kért az orosz gázra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

Sok a tisztázatlan kérdés a hazai MotoGP-futam jövője körül, a Hungaroring most még nem jöhet szóba

Múlt hétvégén fontos mérföldkövet ért el Balatonfőkajáron Marc Márquez, aki a 100. futamgyőzemét szerezte meg pályafutása során. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője szerint sokatmondó, hogy a hétvégén a Slovakia Ringen rendezett kamionversenyen több néző volt, mint a balatonfőkajári gyorsaságimotoros-vb-futamokon, de azt gondolja, ez nem a magyar szervezők hibája. Úgy véli, minél hamarabb megoldást kell találni arra, ki legyen hosszú távon a promóter és a helyszín tekintetében is el lehet gondolkodni valamilyen alternatíván, hogy még többen legyenek a versenyeken.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Az orosz–ukrán háború nemcsak a frontvonalakon, hanem Ukrajna energiarendszerében is pusztító károkat okozott. Az ottani tapasztalatok ugyanakkor túlmutatnak a háború keretein: az ukrán energiaszektor kihívásai fontos tanulságokkal szolgálnak minden ország számára, amely fel kíván készülni a háborúkhoz hasonló következményekkel járó egyéb válsághelyzetekre, például kibertámadásokra vagy szélsőséges időjárási eseményekre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×