Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322
bux:
131491.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A Hszinhua kínai hírügynökség által közreadott, videofelvételről készült képen Joe Biden amerikai elnök (b) videokonferencia keretében folytat megbeszélést Hszi Csin-ping kínai elnökkel (j) Pekingben 2022. március 18-án.
Nyitókép: MTI/AP/Hszinhua/Liu Bin

Elhódította Kína Latin-Amerikát az Egyesült Államoktól

Ha Mexikót nem számítjuk, már nagyobb Kína kereskedelmi volumene a kontinensen, mint mint az Egyesült Államoké.

Joe Biden elnöksége alatt Kína megelőzte az Egyesült Államokat a dél-amerikai kereskedelem terén – derült ki a Reuters exkluzív elemzéséből. Az amerikai térvesztés tényét az ENSZ 2015–2021 közötti kereskedelmi adatainak elemzésére alapozza a hírügynökség. A számok alapján Mexikón, az Egyesült Államok legfontosabb kereskedelmi partnerén kívül Kína megelőzte Washingtont Latin-Amerikában, és tavaly tovább növelte a kereskedelmi előnyét az erőforrásokban gazdag országokban.

Los Angelesben tartják a héten az Amerikai Országok Csúcstalálkozóját, ahol Joe Biden elnök minden bizonnyal lépéseket próbál majd tenni a kapcsolatok helyreállítására.

A régió többi részén először 2018-ban, Donald Trump idején vált láthatóvá a Kínával szembeni lemaradás és ez csak tovább nőtt Biden alatt. Pedig ő

azt ígérte, hogy helyreállítja Washington globális vezető szerepét és újra Latin-Amerika felé fordul, miután, ahogy fogalmazott: éveken át "elhanyagolták”.

Miközben azonban Amerika édeskeveset tett, Kína – a gabonafélék és fémek jelentős vásárlója – egyszerűen többet kínál a régiónak a kereskedelem és a beruházások terén.

Juan Carlos Capunay, Peru korábbi kínai nagykövete szerint Mexikót leszámítva "Latin-Amerika számára a legfontosabb kereskedelmi, gazdasági és technológiai kapcsolatok egyértelműen Kínával állnak fenn, amely a régió első számú kereskedelmi partnere, jóval az Egyesült Államok előtt".

Hozzátette azonban, hogy politikailag a régió még mindig inkább az Egyesült Államokhoz igazodik.

  • Mexikó nélkül számolva a Latin-Amerika és Kína közötti teljes kereskedelmi forgalom tavaly megközelítette a 247 milliárd dollárt, ami jóval meghaladja
  • az Egyesült Államokkal folytatott 174 milliárd dolláros forgalmat.

Viszont

  • Mexikó kereskedelmi forgalma az Egyesült Államokkal tavaly 607 milliárd dollár volt,
  • szemben a 2015-ös 496 milliárd dollárral.

Kínával folytatott kereskedelme közben 110 milliárd dollárra ment fel.

A Kínával szembeni konkrét alternatíva bemutatására tett erőfeszítésként Biden a Los Angeles-i csúcstalálkozón bejelenti az "amerikai partnerség" tervét. Az elnök tanácsadói bejárták Latin-Amerikát, arról győzködve vendéglátóikat, hogy Washington megbízhatóbb és átláthatóbb üzleti partner és nyíltan azzal vádolták Kínát, hogy a befektetésekkel "adósságcsapdákat" állít az országok számára. De közben egyikük elismerte:

"Kína kész letenni a készpénzt az asztalra, mi pedig vesztes csatát vívunk". A térségben egyre több kínai terméket vásárolnak, Peking pedig a kukoricát, rezet és szójababot veszi.

Kína vezet Argentínában, tovább növelte előnyét az Andok rézóriásaiban, Chilében és Peruban, és óriási előretörést ért el Brazíliában is.

Elemzők szerint Kína gyakran ruház be a közlekedésbe és az infrastruktúrába, ami segítette a gabonafélék és fémek terén kötött kereskedelmi megállapodásokat, míg a kormányok sokszor úgy érezték, hogy az Egyesült Államok csak szavakban volt jelen.

Egy volt fehér házi tisztviselő elmondta: a nyersanyagárak emelkedése fellendítette a latin-amerikai–kínai kereskedelmi adatokat, de elismerte, hogy az Egyesült Államok belpolitikai programja és az ukrajnai háború miatt Biden másra összpontosít.

Nyitóképünk: a Hszinhua kínai hírügynökség által közreadott, videofelvételről készült képen Joe Biden amerikai elnök videokonferencia keretében folytat megbeszélést Hszi Csin-ping kínai elnökkel Pekingben 2022. március 18-án.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×