Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
A csernobili atomerőmű negyedik blokkjának belseje 2021. április 15-én. A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le, majd 2016-ban új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot építettek köré negyven ország pénzügyi összefogásával. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 2 milliárd euróba került. Az észak-ukrajnai erőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás volt a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk

A Pentagon nem lát valódi nukleáris veszélyt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin atomfegyvert vethet be. Közben azonban a Pentagon illetékesei – ha nem is a szavaira válaszolva – ellentmondtak neki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezúttal a 60 perc című ausztrál tévéműsornak adott interjút. Ebben úgy fogalmazott, hogy arról, hogy Putyin orosz elnök elszánja magát az atomfegyver használatára, abból lehet következtetni, ahogy az orosz megszállók felléptek az ukrajnai atomerőművek elfoglalásakor.

„Mindenféle technikai feltétel figyelembe vétele nélkül ki akarták verni a csernobili erőműből a dolgozóinkat, azt sem értve, hogy mit csináljanak velük. Aztán elfoglalták a zaporizzsjei atomerőművet, ami a legnagyobb Európában. Ennek során tankokból és páncélosokból lőtték az atomreaktorokat” – állította Zelenszkij.

Az ukrán elnök ezzel szembement a Nemzetközi Atomenergiaügynökség véleményével, amely szerint bár a támadás komoly volt, de nem érintette a reaktorokat. Az amerikai NPR rádió szerint azonban az 1-es reaktor épületében és a 6-os reaktor trafóházában keletkezett kár.

Zelenszkij azzal folytatta, hogy „ezeket a banditákat”, vagyis a támadókat Putyin elnök irányítja. „Nem lehet azt várni ezektől az emberektől, az Orosz Föderáció vezetőitől, hogy ne vessenek be atomfegyvert. Valószínűleg megteszik, nem értve a következményeket. Vagy értik, de nem érdekli őket. A legrosszabb emberek, akiknek mindegy” – mondta.

Egy neve elhallgatását kérő „magasrangú amerikai védelmi illetékes” viszont néhány nappal korábban arra utalt:

az egyre inkább kardcsörtető orosz retorika ellenére nem lát valódi veszélyt.

„Továbbra is nyomon követjük nukleáris képességeiket és értékelésünk szerint nem áll fenn a veszélye a nukleáris fegyver bevetésének, és nincs NATO-terület elleni fenyegetés” – idézte szavait a Reuters hírügynökség.

A fokozódó retorika egyik példája volt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter múlt hétfői megjegyzése, hogy a Nyugatnak nem kéne alulbecsülnie az Ukrajna miatti atomkonfliktus növekvő veszélyét.

Most hétfőn Dmitrij Kiszeljov, a Kreml egyik főpropagandistája fenyegetőzött azzal, hogy egyetlen Szarmat, másnéven Sátán II rakéta elég lenne ahhoz, hogy elpusztítsa Nagy-Britanniát. Egy másik fenyegetése az volt, hogy egy tengeralattjáróról indított torpedó-drón kreálna 500 méteres cumanit, ami elmosná a brit szigeteket, és radioaktív szennyezést hagyna maga mögött.

Ennek a megjegyzésnek viszont Lavrov próbálta elvenni az élét, azzal, hogy „a nyugati média félreértelmezi az orosz fenyegetést” és hogy „Oroszország továbbra is olyan egyezményekért dolgozik, amelyek garantálják, hogy soha ne alakuljon ki atomháború”.

Áprilisban William Burns CIA-igazgató mondta azt, hogy bár nem szabad könnyelműen kezelni a lehetőséget, hogy Moszkva kis erejű taktikai atomfegyvert vessen be Ukrajnában, a kémügynökség szerint „nincs gyakorlati bizonyíték ami alátámasztaná ezt az aggodalmat”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

A jelenleg hatályos törvények szabályozzák, hogy kik azok a közjogi méltóságok, akiknek a rendvédelmi szerveknek védelmet kell biztosítaniuk, a miniszterelnök is kiemelt védelmet kell hogy kapjon – mondta Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök azt mondta, nem kér rendőri védelmet.

Kiss Róbert Richard: padlón Dubaj turizmusa, de könnyeket nem kell hullajtani

Miközben az üzemanyagárak emelkedése miatt ritkítja járatait a KLM holland légitársaság, amely 160 európai járatának törlését jelentette be, az iráni háború eszkalálódása padlóra küldte a dubai turizmust. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértőt, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin - meredek zuhanásba kapcsolt a Brent olaj ára és a földgáz is, illetve emelekdni kezdtek a tőzsdék délután, miután Irán külügyminisztere bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül a tűzszünet hátralévő időszakában minden kereskedelmi hajó számára a közlekedés teljes mértékben nyitottnak minősül.  A hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának - ez ma meg is történt. Ráadásul Magyar Péter ma a Parlamentben bejelentette, hogy a Richter is meg fogja keresni "hasonló ügyben", vélhetően az MCC-nek kifizetendő osztalékra utalva. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×