eur:
408.03
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
A csernobili atomerőmű negyedik blokkjának belseje 2021. április 15-én. A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le, majd 2016-ban új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot építettek köré negyven ország pénzügyi összefogásával. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 2 milliárd euróba került. Az észak-ukrajnai erőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás volt a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk

A Pentagon nem lát valódi nukleáris veszélyt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin atomfegyvert vethet be. Közben azonban a Pentagon illetékesei – ha nem is a szavaira válaszolva – ellentmondtak neki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezúttal a 60 perc című ausztrál tévéműsornak adott interjút. Ebben úgy fogalmazott, hogy arról, hogy Putyin orosz elnök elszánja magát az atomfegyver használatára, abból lehet következtetni, ahogy az orosz megszállók felléptek az ukrajnai atomerőművek elfoglalásakor.

„Mindenféle technikai feltétel figyelembe vétele nélkül ki akarták verni a csernobili erőműből a dolgozóinkat, azt sem értve, hogy mit csináljanak velük. Aztán elfoglalták a zaporizzsjei atomerőművet, ami a legnagyobb Európában. Ennek során tankokból és páncélosokból lőtték az atomreaktorokat” – állította Zelenszkij.

Az ukrán elnök ezzel szembement a Nemzetközi Atomenergiaügynökség véleményével, amely szerint bár a támadás komoly volt, de nem érintette a reaktorokat. Az amerikai NPR rádió szerint azonban az 1-es reaktor épületében és a 6-os reaktor trafóházában keletkezett kár.

Zelenszkij azzal folytatta, hogy „ezeket a banditákat”, vagyis a támadókat Putyin elnök irányítja. „Nem lehet azt várni ezektől az emberektől, az Orosz Föderáció vezetőitől, hogy ne vessenek be atomfegyvert. Valószínűleg megteszik, nem értve a következményeket. Vagy értik, de nem érdekli őket. A legrosszabb emberek, akiknek mindegy” – mondta.

Egy neve elhallgatását kérő „magasrangú amerikai védelmi illetékes” viszont néhány nappal korábban arra utalt:

az egyre inkább kardcsörtető orosz retorika ellenére nem lát valódi veszélyt.

„Továbbra is nyomon követjük nukleáris képességeiket és értékelésünk szerint nem áll fenn a veszélye a nukleáris fegyver bevetésének, és nincs NATO-terület elleni fenyegetés” – idézte szavait a Reuters hírügynökség.

A fokozódó retorika egyik példája volt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter múlt hétfői megjegyzése, hogy a Nyugatnak nem kéne alulbecsülnie az Ukrajna miatti atomkonfliktus növekvő veszélyét.

Most hétfőn Dmitrij Kiszeljov, a Kreml egyik főpropagandistája fenyegetőzött azzal, hogy egyetlen Szarmat, másnéven Sátán II rakéta elég lenne ahhoz, hogy elpusztítsa Nagy-Britanniát. Egy másik fenyegetése az volt, hogy egy tengeralattjáróról indított torpedó-drón kreálna 500 méteres cumanit, ami elmosná a brit szigeteket, és radioaktív szennyezést hagyna maga mögött.

Ennek a megjegyzésnek viszont Lavrov próbálta elvenni az élét, azzal, hogy „a nyugati média félreértelmezi az orosz fenyegetést” és hogy „Oroszország továbbra is olyan egyezményekért dolgozik, amelyek garantálják, hogy soha ne alakuljon ki atomháború”.

Áprilisban William Burns CIA-igazgató mondta azt, hogy bár nem szabad könnyelműen kezelni a lehetőséget, hogy Moszkva kis erejű taktikai atomfegyvert vessen be Ukrajnában, a kémügynökség szerint „nincs gyakorlati bizonyíték ami alátámasztaná ezt az aggodalmat”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×