Repülők, ágyúk, drónok, kommandósok – ilyen erőkkel vonult fel Törökország Irak északi részén, azaz a Kurd Autonómia területén, érvelése szerint azért, hogy kifüstölje onnan a Kurd Munkáspárt, a PKK embereit. A helyzetre nem nagyon ugrott rá a nemzetközi média, és először csak a nem fősodorba tartozó és antikapitalista oldalak kezdtek írni arról, hogy invázió indult. Egyes – civil szervezetekhez kötődő – források szerint a törökök „gyarmatosítanak és az Ottomán birodalom egy részét próbálják visszaszerezni”. Viszont ezek azok a kiadványok, amelyek nemcsak a geopolitikáról elmélkednek, hanem arról is, hogy a helyi kurd gazdák erdői, szőlői, lugasai és termőföldjei semmisülnek meg.
A török védelmi minisztérium szerint „megelőző csapást” mérnek a PKK-ra, mert információik szerint a radikálisok nagyszabású támadásra készültek Törökország ellen. (Hasonló módon, Oroszország is azzal érvelt, hogy Ukrajna támadásra készült a szakadár, kelet-ukrajnai köztársaságok ellen).
A marxista gyökerű PKK katonai szervezetet Törökország és nyugati szövetségesei is terroristának nevezik – harcaikban 1984 óta több tízezren haltak meg –, az akció furcsasága azonban az, hogy olyan területen zajlik, ahol a saját állam nélküli és Törökországban is nagy számban élő kurdok a legközelebb állnak ahhoz, hogy saját ügyeiket intézzék.
A helyzetet komplikálja, hogy a törököknek nem minden kurddal ellenséges a viszonya, annak ellenére sem, hogy magából Törökországból etnikai feszültségről érkeznek hírek (például arról, hogy kurd diákokat vertek meg, mert népdalokat énekeltek).
![Iraki Kurdisztán elhelyezkedése (Wikipédia, Spesh531, TUBS)](/images/site/articles/inline/2022/04/1650533047-Fp26ph7cz_md.png)
Az újabb invázió előtt járt Recep Tayyip Erdogan török elnöknél Maszrúr Barzáni, az iraki Kurd Autonómia miniszterelnöke és a KDP párt vezetője. Egyes tudósítók szerint ismertették is vele a beavatkozás tervét. Az egyes körökben
„a törökök vazallusának” titulált kurd kormányzatnak feszült a viszonya a területén megjelent PKK-val, mert az zavarja a Törökországgal folytatott, jól jövedelmező földgáz és egyéb kereskedelmét.
Annak ellenére azonban, hogy a terület a kurd autonóm kormány irányítása alatt áll, Törökország időről időre csapásokat hajt végre a terület északi, hegyvidéki részén, ahol a PKK bázisokat és kiképzőtáborokat hozott létre.
Közben az iraki központi kormány Bagdadban nem nézi jó szemmel, hogy a papíron hozzá tartozó területen török harcoló erők jelentek meg, és területi integritása megsértésével vádolta meg Ankarát.
A török akciót közben igencsak eltérően látják a regionális játékosok. Izraelben, a Jerusalem Post című lap például hatalmi játszmának nevezi a történteket és azt sugallta, hogy a törökök saját bázisokat akarnak kiépíteni Irakban és használni akarják az ország légterét. Az izraeliek szerint közben Irán is nyomást gyakorol a síita többségű Irakra és meg akarja növelni befolyását az arab szomszédnál. A lap szerint a szintén síita irániak azon dolgoznak, hogy iránbarát politika és kormány jöjjön létre Irakban. A befolyásépítésben a saját területén élő kurdok képviselőit is felhasználja. Irán közben a vele szimpatizáló iraki milíciákon keresztül fenyegeti az észak-iraki török bázisokat, és kettejük hatalmi játszmájának kereszttüzében találják magukat a kurdok.