eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az amerikai 18. légi szállítású hadtest katonái egy C-17-es teherszállító repülőgép felé haladnak az észak-karolinai Fort Bragg támaszpontról 2022. február 3-án. Az Egyesült Államok átmeneti jelleggel mintegy 2000 katonát küld Lengyelországba és Németországba. Nyugati országok azzal vádolját Ororszországot, hogy több mint százezer katonát vonultatott fel az ukrán határon egy esetleges invázióra készülve. A Kreml azt állítja, hogy nem áll szándékában Ukrajnát megtámadni, de hivatalos biztonsági garanciákat követel, hogy Ukrajna soha nem csatlakozik a NATO-hoz.
Nyitókép: MTI/AP/Chris Seward

Cseh államfő: nincs ok NATO-csapatokat küldeni Ukrajnába

Miloš Zeman cseh köztársasági elnök nem tart attól, hogy Oroszország esetleg megtámadná Ukrajnát. Zeman a CNN Prima News prágai hírcsatornának adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi feszültséget a szavak háborújának tartja mindkét fél részéről, és szeretné, ha ez így is maradna. Hétfőn és kedden a cseh, a szlovák és az osztrák külügyminiszter is együtt látogat Ukrajnába és tárgyal a legfőbb közjogi méltóságokkal a kialakult helyzetről.

Miloš Zeman az interjúban úgy fogalmazott, szeretné, ha a szavak háborújánál nem nőne nagyobbra az orosz–ukrán konfliktus. A cseh köztársasági elnök szerint az oroszok nem bolondok, és tudják, hogy Ukrajna megtámadásával sokkal többet veszítenének, mint amennyit nyernének. „Ha összevetjük a nyereség és a veszteség oldalakat, s mivel az oroszok nem buták, az jön ki, hogy veszítenének, ráadásul sokat veszítenének” – jelentette ki a cseh államfő. Az elnök úgy véli, ha mégis fegyveres konfliktussá alakul át a szópárbaj, akkor az nagy valószínűséggel csak a két kelet-ukrajnai szeparatista régióra korlátozódna.

Miloš Zeman nem küldene cseh katonai csapatokat a NATO keleti határára. Azt mondta, mindez csak fegyvercsörgetés. Ezzel szemben Csehország új külügyminisztere, Ján Lipavský január végén azt nyilatkozta Brüsszelben, a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel való találkozója után, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítése Csehországnak is érdeke. Más vezető cseh kormánypárti politikus is hasonló, Ukrajnát egyértelműen támogató, és Oroszországot elmarasztaló nyilatkozatot tett.

„Úgy vélem, ha Ukrajna nem tagja a NATO-nak, akkor nincs ok arra, hogy oda katonai csapatokat küldjön a szövetség”

– fogalmazott ugyanakkor Miloš Zeman.

A cseh köztársasági elnök azt is nehezményezi, hogy Prága közel négyezer tarackágyú lövedéket ajándékozott Kijevnek. Hozzátette, hogy ő üzletemberként pénzért értékesítette volna a lövedékeket, ám azt is elmondta, érti, hogy meg akartak szabadulni azoktól a lövedékektől, mert azok olyan ágyúkba használatosak, amelyeket rövidesen a cseh hadsereg kivon a forgalomból.

A cseh, a szlovák és az osztrák külügyminiszter két napra együtt látogat Ukrajnába, ahol a legfőbb közjogi méltóságokkal a kialakult helyzetről tárgyalnak, valamint arról, milyen konkrét segítséget nyújthatnak országaik a moszkvai fenyegetettség árnyékában élő Ukrajnának. Ján Lipavský cseh, Ivan Korčok szlovák és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kiindulópontként leszögezte, hogy támogatják Ukrajna politikai függetlenségét és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. A cseh diplomácia vezetője közösségi oldalán arról írt, hogy 3,6 millió cseh korona értékű humanitárius segélyt is átadnak. A külügyminiszterek az osztrák–cseh–szlovák regionális együttműködés, az úgynevezett Slavkovi Háromszög keretében vesznek részt az Ukrajnára nehezedő háborús fenyegetettséget oldani hivatott diplomáciai erőfeszítésekben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×