Infostart.hu
eur:
362.8
usd:
317.22
bux:
140981.27
2026. július 17. péntek Elek, Endre
Az amerikai 18. légi szállítású hadtest katonái egy C-17-es teherszállító repülőgép felé haladnak az észak-karolinai Fort Bragg támaszpontról 2022. február 3-án. Az Egyesült Államok átmeneti jelleggel mintegy 2000 katonát küld Lengyelországba és Németországba. Nyugati országok azzal vádolját Ororszországot, hogy több mint százezer katonát vonultatott fel az ukrán határon egy esetleges invázióra készülve. A Kreml azt állítja, hogy nem áll szándékában Ukrajnát megtámadni, de hivatalos biztonsági garanciákat követel, hogy Ukrajna soha nem csatlakozik a NATO-hoz.
Nyitókép: MTI/AP/Chris Seward

Cseh államfő: nincs ok NATO-csapatokat küldeni Ukrajnába

Miloš Zeman cseh köztársasági elnök nem tart attól, hogy Oroszország esetleg megtámadná Ukrajnát. Zeman a CNN Prima News prágai hírcsatornának adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi feszültséget a szavak háborújának tartja mindkét fél részéről, és szeretné, ha ez így is maradna. Hétfőn és kedden a cseh, a szlovák és az osztrák külügyminiszter is együtt látogat Ukrajnába és tárgyal a legfőbb közjogi méltóságokkal a kialakult helyzetről.

Miloš Zeman az interjúban úgy fogalmazott, szeretné, ha a szavak háborújánál nem nőne nagyobbra az orosz–ukrán konfliktus. A cseh köztársasági elnök szerint az oroszok nem bolondok, és tudják, hogy Ukrajna megtámadásával sokkal többet veszítenének, mint amennyit nyernének. „Ha összevetjük a nyereség és a veszteség oldalakat, s mivel az oroszok nem buták, az jön ki, hogy veszítenének, ráadásul sokat veszítenének” – jelentette ki a cseh államfő. Az elnök úgy véli, ha mégis fegyveres konfliktussá alakul át a szópárbaj, akkor az nagy valószínűséggel csak a két kelet-ukrajnai szeparatista régióra korlátozódna.

Miloš Zeman nem küldene cseh katonai csapatokat a NATO keleti határára. Azt mondta, mindez csak fegyvercsörgetés. Ezzel szemben Csehország új külügyminisztere, Ján Lipavský január végén azt nyilatkozta Brüsszelben, a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel való találkozója után, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítése Csehországnak is érdeke. Más vezető cseh kormánypárti politikus is hasonló, Ukrajnát egyértelműen támogató, és Oroszországot elmarasztaló nyilatkozatot tett.

„Úgy vélem, ha Ukrajna nem tagja a NATO-nak, akkor nincs ok arra, hogy oda katonai csapatokat küldjön a szövetség”

– fogalmazott ugyanakkor Miloš Zeman.

A cseh köztársasági elnök azt is nehezményezi, hogy Prága közel négyezer tarackágyú lövedéket ajándékozott Kijevnek. Hozzátette, hogy ő üzletemberként pénzért értékesítette volna a lövedékeket, ám azt is elmondta, érti, hogy meg akartak szabadulni azoktól a lövedékektől, mert azok olyan ágyúkba használatosak, amelyeket rövidesen a cseh hadsereg kivon a forgalomból.

A cseh, a szlovák és az osztrák külügyminiszter két napra együtt látogat Ukrajnába, ahol a legfőbb közjogi méltóságokkal a kialakult helyzetről tárgyalnak, valamint arról, milyen konkrét segítséget nyújthatnak országaik a moszkvai fenyegetettség árnyékában élő Ukrajnának. Ján Lipavský cseh, Ivan Korčok szlovák és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kiindulópontként leszögezte, hogy támogatják Ukrajna politikai függetlenségét és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. A cseh diplomácia vezetője közösségi oldalán arról írt, hogy 3,6 millió cseh korona értékű humanitárius segélyt is átadnak. A külügyminiszterek az osztrák–cseh–szlovák regionális együttműködés, az úgynevezett Slavkovi Háromszög keretében vesznek részt az Ukrajnára nehezedő háborús fenyegetettséget oldani hivatott diplomáciai erőfeszítésekben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Tisza-kormány: sorra esnek ki a csontvázak a szekrényből, adóváltozásokat jelentett be Magyar Péter

Tisza-kormány: sorra esnek ki a csontvázak a szekrényből, adóváltozásokat jelentett be Magyar Péter

Újabb 200 milliárd forintos csontváz esett ki a szekrényből, a hírek szerint az előző kormányzat háromszoros áron szerződoött az M6-os és M8-as autópályák üzemeltetésére 35 évre. A nap során az is kiderült, hogy 2010 és 2025 közt majdnem 19 ezer titkos megfigyelést engedélyeztek az Orbán-kormányok, valamint hogy október végén újraegyesülhet az Akadémiától 2019-ben elszakított kutatóhálózat az MTA égisze alatt. Szintén októberben kezdődik a budai fonódó villamoshálózat következő ütemének építése a Szent Gellért tér és a Budafoki út között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×