eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg tagjai fényképet készítenek a kínai légierő hat J-10-es harci gépéről, amint a Pa Ji műrepülőcsoport kötelékrepülést mutat be a szingapúri nemzetközi repüléstechnikai légi bemutató sajtónapján 2020. február 11-én. Ázsia legnagyobb repüléstechnikai bemutatója február 16-ig várja a szakembereket és az érdeklődőket. A tüdőgyulladást okozó új koronavírus terjedése miatt a szervezők óvintézkedéseket vezettek be, ennek ellenére néhány gyártó, mint a Lockheed Martin, az Embraer, a Bombardier és a COMAC nem vesz részt a bemutatón.
Nyitókép: MTI/EPA/Wallace Woon

Kína négy éven belül megszállhatja Tajvant?

Negyven éve nem volt ilyen feszült Kína és Tajvan viszonya, mint most, magas a véletlen incidensből kipattanó háború kockázata – mondta a tajvani védelmi miniszter. Az is hozzátette: Kína négy éven belül képes lesz megszállni a szigetet.

Az elmúlt hónapokban egyre többet lehetett hallani a világ egyik potenciális geopolitikai ütközőpontjáról, de ennyire határozott figyelmeztetésre még nem volt példa.

Azt követően, hogy a hétvége folyamán közel 150 kínai harci gép repült be a Tajvan légterét övező, még nemzetközi légtérnek számító úgynevezett biztonsági azonosító zónába, Csiu Kuo-cseng tajvani védelmi miniszter azt mondta:

2025-re Kína teljes mértékben kész lesz megszállni a szigetet.

Tajvant is kínaiak lakják, fő nyelvük a mandarin, csak épp nem állnak a kommunista párt uralma alatt és a világ legtöbb országa hivatalosan nem ismeri el demokratikus államukat. Kína szakadártartománynak tartja a szigetet, és nyomást gyakorol a külvilágra, hogy ne tartson fenn vele diplomáciai kapcsolatot – emiatt az Európai Unióval is sor került egy pengeváltásra.

Nyugati szövetségesek, szemben Kínával

Az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek ígéretet tettek Tajvan védelmére – ennek példája az ellentmondásos amerikai-ausztrál-brit „mini NATO” is.

Tajvan közben több mint 8,6 milliárd dolláros különleges védelmi költségvetést különített el hadihajók és hadihajó-elhárító rakéták vásárlására.

„Ha most akarnak ránk támadni, akkor már most képesek rá, de számolniuk kell a költségekkel. 2025-re már minimális veszteségek és költségek mellett tudnák megtenni”

– mondta a védelmi miniszter.

Cai Ing-ven tajvani elnök példátlan felhívást intézett a világ országaihoz: más demokráciáknak emlékezniük kell arra, hogyha Tajvan elesik, akkor az katasztrofális következményekkel jár majd a regionális békére és a demokratikus szövetségi rendszerekre.

„Az értékek mostani globális versenyében ez jelzés lesz arra, hogy a tekintélyelvűség erősebb, mint a demokrácia”

– írta az elnök a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai-diplomáciai magazinban.

Tudósítók megjegyzik, hogy az elmúlt év során Peking egyre több tengeri és légi manővert hajt végre a tajvani partok közelében. A sziget védelmi minisztériuma szerint 672 kínai gép repült be a biztonsági azonosító zónába a 2020-as 380-nal szemben.

Nem mindenki hiszi, hogy Kína háborút akar

Egyes washingtoni illetékesek szerint a kínaiak nem háborúra készülnek, de ki akarják fárasztani és zaklatni akarják a tajvani légvédelmet. „A kínai támadás valószínűsége alacsony a közeljövőben és középtávon” – mondta Mark Milley amerikai vezérkari főnök.

A Financial Times című lap idézi a hasonló véleményen lévő Tiffany Mát, a Bower Group Asia nevű tanácsadó cég szakértőjét: „csak azért, mert Kínának megvan a képessége bizonyos forgatókönyvek esetében, még nem jelenti azt, hogy meglenne a törekvése is.

"A Népi Felszabadító Hadsereg számára nagyon költséges lenne egy tajvani katonai invázió.

Kína inkább egy sor új eszközt fejleszt ki a nyomásgyakorlásra, mielőtt el kéne dördülnie az első puskalövésnek”

- mondta.

Egy másik amerikai katonai vezető, Philip Davidson, a csendes-óceáni parancsnokság volt parancsnoka márciusban azt állította: Kína hat éven belül megtámadhatja Tajvant. Több amerikai illetékes és szakértő bírálta a szigetet azért, mert úgymond túl keveset tesz védelmi erői fejlesztésére.

A téma szerepelt Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Jang Csiecsi vezető kínai küldött szerdai, svájci találkozójának napirendjén és felmerült, hogy a felek előkészítik Joe Biden és Hszi Csin-ping kínai elnök virtuális csúcstalálkozóját. Hszi korábban elutasította Biden ajánlatát, hogy folytassanak csúcstalálkozót.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×