eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy litván határőrrel beszél a litván-fehérorosz határon, a Vilniustól mintegy 40 kilométerre fekvő Padvarionys falu térségében 2021. július 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/Mindaugas Kulbis

Litvánia kerítést épít a határra a fehérorosz oldalról átküldött migránsok miatt

Vilnius azzal vádolja az EU-szankciók sújtotta szomszédos Fehéroroszországot, hogy szándékos „hibrid háborúba” kezdett ellene. Lukasenka fehérorosz elnök közben azt mondta: senkit sem fog visszatartani.

Ingrida Simonyte litván miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy kerítéssel tartják majd vissza a Fehéroroszországból illegálisan belépő migránsokat. A litvánok már korábban a Frontex európai határőrizeti ügynökség segítségét kérték, és a kormányfő társaságában Charles Michel, az EU-tagállamok vezetőit összefogó Európai Tanács elnöke is terepszemlét tartott a határon.

Fehéroroszországot egyre több vád éri, hogy a migránsokat felhasználva akar bosszút állni, amiért az EU szankciókkal sújtotta az után, hogy májusban leszállásra kényszerített egy légterén áthaladó Ryanair-gépet, majd elvitt a fedélzetről egy ellenzéki újságírót. Litvánia ráadásul menedéket nyújtott a fehérorosz ellenzék több vezetőjének, köztük Szvjatlana Cihanouszkajának, aki hívei szerint a tavaly nyári, elcsaltnak tartott elnökválasztás valódi győztese.

A litván kormányfő most közölte: megkezdik a kerítés építését, és a határszakaszt a hadsereg ellenőrzi majd. Június óta több mint ezer illegális határátlépőt fogtak el a 680 kilométeres közös határ mentén a tavalyi 81-gyel szemben.

Simonyte miniszterelnök szerint Fehéroroszország szabályosan szállítja a migránsokat. Azt állította, hogy egy személynél bizonyítékot találtak erre. „Utazási irodák és közvetlen járatok vannak Minszk és Bagdad között” – mondta a Reutersnek. Irak mellett Szíriából, Afganisztánból és még a nyugat-afrikai Kamerunból is érkeznek emberek, akik megpróbálnak átjutni az EU-tag Litvániába.

A menekült- és migránsáradatra hivatkozva Vilnius a múlt héten szükségállapotot hirdetett.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök már korábban közölte: nem fogja akadályozni az illegális határátlépésket és kedden ezt egy gúnyoros megjgyezéssel erősítette meg: „Ha valaki azt hiszi, hogy lezárjuk a lengyel, litván, lett és ukrán határt és menekülttáborrá változtatjuk az országot, akkor téved. Nem tartunk vissza senkit, nem hozzánk jönnek, hanem a felvilágosult, meleg és otthonos Európába.”

Az Európai Unió közben már a litván–fehérorosz határra küldte a Frontex határőrügynökség embereit. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig azt mondta, mindent megtesznek a litván kormány megsegítésére, miközben Simonyte „hibrid támadással” vádolta meg Lukasenkát.

Lina Laurinaityte-Grigiene, a litván belügyminiszter tanácsadója korábban „szánalmas bosszúpolitikának” nevezte, hogy Minszk átengedi az illegális migránsokat. Azt is elmondta: még senkinek sem adtak menekültstátuszt, mert „nem jogosultak nemzetközi védelemre”. A fehérorosz határvédelmi bizottság főnöke, Anton Bicskovszkij viszont azzal vágott vissza, hogy elfogtak 320 külföldit, aki megpróbált bejutni az EU-ba és kétségbevonta a litvánok bizonyítékait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×