Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.91
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy litván határőrrel beszél a litván-fehérorosz határon, a Vilniustól mintegy 40 kilométerre fekvő Padvarionys falu térségében 2021. július 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/Mindaugas Kulbis

Litvánia kerítést épít a határra a fehérorosz oldalról átküldött migránsok miatt

Vilnius azzal vádolja az EU-szankciók sújtotta szomszédos Fehéroroszországot, hogy szándékos „hibrid háborúba” kezdett ellene. Lukasenka fehérorosz elnök közben azt mondta: senkit sem fog visszatartani.

Ingrida Simonyte litván miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy kerítéssel tartják majd vissza a Fehéroroszországból illegálisan belépő migránsokat. A litvánok már korábban a Frontex európai határőrizeti ügynökség segítségét kérték, és a kormányfő társaságában Charles Michel, az EU-tagállamok vezetőit összefogó Európai Tanács elnöke is terepszemlét tartott a határon.

Fehéroroszországot egyre több vád éri, hogy a migránsokat felhasználva akar bosszút állni, amiért az EU szankciókkal sújtotta az után, hogy májusban leszállásra kényszerített egy légterén áthaladó Ryanair-gépet, majd elvitt a fedélzetről egy ellenzéki újságírót. Litvánia ráadásul menedéket nyújtott a fehérorosz ellenzék több vezetőjének, köztük Szvjatlana Cihanouszkajának, aki hívei szerint a tavaly nyári, elcsaltnak tartott elnökválasztás valódi győztese.

A litván kormányfő most közölte: megkezdik a kerítés építését, és a határszakaszt a hadsereg ellenőrzi majd. Június óta több mint ezer illegális határátlépőt fogtak el a 680 kilométeres közös határ mentén a tavalyi 81-gyel szemben.

Simonyte miniszterelnök szerint Fehéroroszország szabályosan szállítja a migránsokat. Azt állította, hogy egy személynél bizonyítékot találtak erre. „Utazási irodák és közvetlen járatok vannak Minszk és Bagdad között” – mondta a Reutersnek. Irak mellett Szíriából, Afganisztánból és még a nyugat-afrikai Kamerunból is érkeznek emberek, akik megpróbálnak átjutni az EU-tag Litvániába.

A menekült- és migránsáradatra hivatkozva Vilnius a múlt héten szükségállapotot hirdetett.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök már korábban közölte: nem fogja akadályozni az illegális határátlépésket és kedden ezt egy gúnyoros megjgyezéssel erősítette meg: „Ha valaki azt hiszi, hogy lezárjuk a lengyel, litván, lett és ukrán határt és menekülttáborrá változtatjuk az országot, akkor téved. Nem tartunk vissza senkit, nem hozzánk jönnek, hanem a felvilágosult, meleg és otthonos Európába.”

Az Európai Unió közben már a litván–fehérorosz határra küldte a Frontex határőrügynökség embereit. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig azt mondta, mindent megtesznek a litván kormány megsegítésére, miközben Simonyte „hibrid támadással” vádolta meg Lukasenkát.

Lina Laurinaityte-Grigiene, a litván belügyminiszter tanácsadója korábban „szánalmas bosszúpolitikának” nevezte, hogy Minszk átengedi az illegális migránsokat. Azt is elmondta: még senkinek sem adtak menekültstátuszt, mert „nem jogosultak nemzetközi védelemre”. A fehérorosz határvédelmi bizottság főnöke, Anton Bicskovszkij viszont azzal vágott vissza, hogy elfogtak 320 külföldit, aki megpróbált bejutni az EU-ba és kétségbevonta a litvánok bizonyítékait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×