eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Franciaországnyi területen jelentek meg erdők

Maguktól is újratermelődnek az erdők, ami fontos felfedezés a klímaváltozás elleni harcban – áll olvasható egy környezetvédelmi kampányszervezet új tanulmányában. Az anyag szerint az elmúlt 20 évben akkora területen jelentek meg az erdők, mint a mai Franciaország.

59 millió hektárnyi erdő jelent meg a Földön az elmúlt két évtizedben és sok helyen ehhez még emberi beavatkozásra sem volt szükség – írják egy új tanulmányban az Egybillió Fa nevű szervezet szakértői. Ezek az erdők – amelyek a Franciaország területéhez mérhető felületen jelentek meg Amerika éves széndioxid-kibocsájtásánál is több, összesen 5,9 gigatonna széndioxidot tudnak kivonni a légkörből.

A kutatók tucatnyi országban vizsgálták az erdők regenerálódási képességét. Kiemelték, hogy Brazília atlanti körzetében, Mongóliában és Kanadában volt a leglátványosabb a folyamat. Sok esetben emberi beavatkozásra sem volt szükség, bár máshol vissza kellett fogni a mezőgazdaságot és el kellett keríteni a kérdéses erdős részeket.

A kutatók terepszemlék során és műholdas technológiával követték nyomon az erdők feléledését és hangsúlyozzák, hogy az erdősítés a klímaváltozás elleni fellépés egyik fontos eleme lehet.

Ugyanakkor a szerzőket nem lehet függetlennek nevezni, mert az Egybillió Fa nevű kampányszervezet megbízása alapján dolgoztak és nem egy tudományos szaklapban publikálták felfedezésüket.

Mégis, szerintük fontos felismerni, hogy gyakran olcsóbb és a széndioxidot jobban megkötő módszer hagyni a természetet végezni a maga dolgát, a kormányoknak pedig az a feladatuk, hogy elősegítsék ezt a folyamatot.

Az egyik legjobb példa Brazília atlanti vidékének erdőségei – annak ellenére, hogy a hatalmas országból jobbára az amazóniai erdőírtásokról érkeznek hírek. Egy másik terület Mongólia északi vidéke, ahol 1,2 milliárd hektárnyi erdő jelent meg, részben a kormány fokozott odafigyelésének, részben a Természetvédelmi Világalap (WWF) tekékenységének nyomán.

A szerzők szerint ugyanakkor nem ülhet senki a babérjain: az erdők még mindig nagyobb ütemben ritkulnak, mint generálják újra magukat

– figyelmeztetnek. Brazíliában például az atlanti terület erdei a korábbi 12 százalékára zsugorodtak és az eredeti terület 30%-ra kell visszanőniük ahhoz, hogy fenntartható állapotba kerüljenek – áll a tanulmányban.

Megéri erdőt telepíteni?

Az erdőtelepítések hasznáról az utóbbi pár évben vita bontakozott ki a tudományos közösségen belül.

Sok tudós figyelmeztet, hogy az erdősítés egyedül nem vezet eredményre és hogy a fő feladat még mindig az emberi széndioxid-emisszió visszafogása.

Sassan Saatchi, a NASA vezető kutatója, az erdők széndioxid megkötési képességét vizsgáló szakértő például üdvözli az ötletet, de felhívja a figyelmet: „az ördög a részletekben van” és hogy sok kérdést kell megválaszolni arról, hogy a megvalósítható-e, tudományosan megalapozott és költséghatékony-e a masszív erdőtelepítés.

Például, a tudománynak választ kell adnia arra, hogy pontosan mennyi széndioxid tudnánk kivonni a légkörből az erdősítéssel? Milyen ütemben csökkenne a szén-dioxid-szint az atomszférában? És mi lenne az élelmiszer-termeléssel, ami miatt főleg a növekvő lélekszámú trópusi vidékeken mezőgazdasági területeket hasítanak ki?

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×