Nagy-Britanniában 2030-tól tiltják be az új benzines és dízelautók forgalmazását – de ez hatalmas csapás lehet a középosztályra. Erről beszélt az Európában Opelként, a briteknél Vauxhallként ismert márkát birtokló cég vezérigazgatója.

Carlos Tavares, a világ ötödik legnagyobb autógyártójának számító Stellantis főnöke szerint az elektromos kocsik bevezetését célzó „nagy menetelés” túl drágává teheti az ilyen kocsikat. Ráadásul nem járulhat hozzá jelentős mértékben az emissziócsökkentési célokhoz.

Mint a Telegraph című brit lap megjegyzi: ez az eddigi legnyíltabb bírálata a politikának, ami valószínűleg aggodalmat vált ki a brit kormányberkekben.

"Nem tudok olyan demokratikus társadalmat elképzelni, ahol nincs meg a mozgás szabadsága, illetve azt

csak a gazdagok élvezhetik, miközben a többieknek a tömegközlekedést kell használniuk”

– mondta Tavares. A pandémia világossá tette, hogy az emberek a „személyes mobilitás” miatt mennyire függnek az autóktól, és erre úgy kellene tekinteni, mint alapvető jogra – tette hozzá.

Az ágazatról szólva elmondta: a gyártók biztosak benne, hogy képesek a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő kocsikat gyártani. Viszont az elektromos átállás megdrágítja az autókat. Példaként hozta fel a cég egyik modelljét, a Corsát. A benzines változat alapmodelljének ára Nagy-Britanniában 16 ezer font, azaz 6 millió 600 ezer forint. Az elektromosé viszont 26 400 font, ami magyar pénzben már közel 11 millió forint.

„Hogyan lehet megóvni a középosztály szabad mobilitását, ha nem tud majd megengedni magának egy elektromos kocsit, miközben ma a hagyományos termék a felébe kerül? Ha csak a gazdagok kiváltsága lesz az elektromos mobilitás, akkor nem lesz meg a kívánt hatás, mert

a többiek régi autókkal járnak majd, amelyek fenntartják az emissziót”

– érvelt a cégvezető.

Tavares egy konferencián keményen nekiment a kormányoknak, amiért elektromos átállásra kényszerítik az autóipart, és nem az olcsóbb tömeggyártást lehetővé tévő, alacsony emissziójú technológiát pártolják.

„A tudományos alapú döntést az elektromos technológia bevezetéséről nem az autóipar hozta meg” – mondta. Minderre persze a klímavédelmet szem előtt tartó aktivisták és szervezetek azt mondhatják, hogy miért is kellett volna neki meghoznia, jó, hogy nyomás alá helyezték.

A Telegraph megemlíti, hogy az elektromos kocsik – akkumulátoraik miatt – általában 300-500 kilogrammal nehezebbek, és így több energiára van szükség a meghajtásukhoz. És ha az áram fosszilis tüzelőanyaggal működtetett erőművekből jön, akkor az magasabb szén-dioxid-kibocsátást jelenthet az esetükben. Tavares szerint ezért a politikusoknak és az aktivistáknak az elektromos kocsik „teljes életciklusát” kellene figyelembe venniük, és nem csak azt, hogy használatuk közben kevesebb üvegház hatású gázt pumpálnak a levegőbe.

Az iparág és végső soron a vásárlók számára gondot jelenthet az is, hogy a jövőben drágulhatnak az elektromos kocsik gyártásához szükséges nyersanyagok – hangzott el a konferencián.