eur:
411.74
usd:
395.54
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Boris Johnson brit miniszterelnök az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által közösen fejlesztett potenciális koronavírus elleni vakcinát (AZD1222) tartalmazó fiolát tart a kezében a Wockhardt indiai székhelyű gyógyszeripari vállalat telephelyén, a walesi Wrexhamben 2020. november 30-án.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Paul Ellis

A britek tudni akarják, mikor lesz vége a karanténnak

Fellázad a nép, ha a brit kormányfő nem hozza nyilvánosságra, hogyan akarja feloldani a karanténokat. Erre figyelmeztette Boris Johnsont saját pártja egyik vezető tagja.

„Ha állandóan mozog a célpont, az emberek egy ponton fellázadnak, és lerombolják” – figyelmeztette Boris Johnsont a vezető tory képviselő, Sir Desmond Swayne egy rádióműsorban, hogy kezd fogyni a türelem, mert nem világos, mikor ér véget a karantén.

A brit kormány hetek óta nem mond konkrétumot. Csütörtökön a Covid Helyreállítási Csoport nevű, a kormányzó Konzervatív Párt karanténellenes tagjai által alapított szervezet is nyomás alá helyezte a brit miniszterelnököt, hogy dolgozzon ki exitstratégiát.

A kormányfő korábban nem volt hajlandó válaszolni arra kérdésre, hogy csak nyáron oldhatják-e fel a lezárásokat, a korábbi, február közepére meghatározott időponttal szemben. Johnson péntek estére sajtótájékoztatót tervezett, ama találgatások közepette, hogy a kormány 500 fontot ad a pozitív tesztet produkáló lakosoknak, hogy bátorítsa őket az otthonmaradásra.

Priti Patel belügyminiszter közben azt sugallta:

jobb, ha az emberek nem készülnek külföldi nyaralásra.

Az elhúzódó karanténról történő utalgatások sorában pedig George Eustice brit környezetvédelmi miniszter igyekezett pozitív csomagolásba helyezni a rossz hírt: azt mondta, „reméli, hogy a tavasz végére vagy a nyár elejére a normálishoz közeli állapotba térhet vissza az élet”.

A Kelet-angliai Egyetem két kutatója arról beszélt: bár a védőoltások a társadalom jelentős részének lehetővé teszik a normális élethez való visszatérést, sem a vakcinák, sem a fertőzés szabad terjedése

nem hoz létre olyan nyájimmunitást, amely megvédené az oltáselleneseket a fertőzéstől.

Pénteki adatok szerint a különösen fertőzött Londonban az elmúlt hét során összesen 29 ezerrel – 17 kerületben harmadával – esett a fertőzések száma.

Ami kevésbé jó hír: az Evening Standard nyomozása szerint félmillió olyan fővárosi gyereknél jelentkeztek mentális problémák, akinek korábban nem voltak ilyen gondjai. A helyzetre brit iskolaigazgatók is felhívták a figyelmet, és a lap gyűjtésbe kezdett, hogy rezidens pszichológiai szakértőket telepítsenek az iskolákba.

A lap a brit egészségügyi szolgálat, az NHS adataira támaszkodva írta azt, hogy egy 24 fős osztályban négy gyereknek komoly érzelmi és viselkedési problémái lehetnek, és ezt a „Covid-generáció rejtett mentális válságának nevezte”. Az őszi időszakban 230 százalékkal nőtt például a középiskolások körében az evészavaros és 109 százalékkal az önkárosításos esetek száma az előző tanév hasonló időszakához képest.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×