Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
325.45
bux:
142974.86
2026. november 6. péntek Lénárd
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Európai vélemények: az Északi Áramlat ügyében egyetérthet Trump és Biden

Európai illetékesek szerint Joe Biden megválasztott amerikai elnök az Északi Áramlat 2 gázvezeték feladására kényszerítheti Angela Merkel német kancellárt. A vezeték Ukrajna elkerülésével szállítana orosz gázt Németországba és Donald Trump jelenlegi amerikai elnök is élesen ellenezte.

Európai biztonsági illetékesek és diplomaták szerint amit elkezdett Donald Trump, befejezi Joe Biden. Arra számítanak, hogy a megválasztott amerikai elnök az Északi Áramlat 2 gázvezeték feladására kényszeríti majd Németországot.

A majdem kész, 10 milliárd eurós, Nyugat-Európába orosz gázt szállító vezeték befejezetlenül áll, miután a Trump-kormányzat tavaly szankciókkal sújtotta az építésében résztvevő orosz cégeket.

Amerikai illetékesek szerint a gázvezeték „felelőtlen gazdasági ajándék Oroszországnak”,

amely az elmúlt években gyilkosságok, korrupciós ügyek és szélsőjobbos csoportok támogatásával destabilizálta az európai politikát – jegyzi meg a Business Insider nevű portál.

Az 1230 kilométeres vezeték a hatalmas orosz földgázmezőket kötné össze a nyugat-európai fogyasztókkal, és ezzel megduplázná a már létező Északi Áramlat kapacitását.

Az első vezetékkel szemben az Északi Áramlat 2 kikerülné a kelet-európai útvonalat – így a tranzitország Ukrajnát –, amellyel korábbi gázviták, a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai harcok miatt elmérgesedett Moszkva viszonya.

„Még korai szakaszban tartunk, az új amerikai kormányzatnak hivatalba kell lépnie. Természetesen a Moszkva elleni szankciók, az unió biztonsága és az Északi Áramlat 2 státusza a megfelelő pillanatban terítékre kerül” – mondta egy német diplomata. „Nem sok ok van azt hinni, hogy Biden visszavonná a projekt orosz partnereit sújtó szankciókat. Nem volt tárgyalás erről a hivatalba lépő kormányzattal és amíg be nem iktatják, nem is lesz” – tette hozzá a forrás.

Donald Trump jelenlegi elnök azután vezetett be büntető intézkedéseket, hogy az amerikai kongresszusi demokraták és republikánusok arra panaszkodtak, hogy Putyin orosz elnök gazdasági előnyökhöz jutna a projekttel. Emellett Kelet-Európa kockázatnak lenne kitéve, ha Oroszország a gázexport leállítása mellett döntene, és közben más útvonalon tovább szállítana Nyugat-Európába – érveltek. Az első Északi Áramlatra vonatkozó megállapodás szerint Oroszországnak Kelet-Európán áthaladó vezetékeken lehet csak nyugatra exportálnia gázt, hogy ne tudjon egyes országokat a csapok elzárásával fenyegetni.

Egy uniós diplomata szerint

az új vezeték Angela Merkel német kancellár „kedvenc projektje”, viszont nehezen tud majd Bidennél a léte mellett érvelni.

„Trumpot nem érdekli Putyin. Világossá tette német illetékesekkel való tárgyalásain, hogy azért ellenzi a projektet, mert Amerikának semmi haszna belőle” – mondta a Business Insider egyik forrása.

Biden viszont nem akarja megjutalmazni Putyint és „Merkel nem tud majd mit mondani arra, hogy Moszkva arra adott parancsot, hogy Berlinben lőjenek le általa ellenségesnek tekintett embereket. Biden azt mondja majd, hogy viselkedése miatt Putyinnal keményen kell bánni és a németek nem tudnak majd mit mondani erre” – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: a hiteles adatokkal jobban megérthető, mi miért történt, mert a rendszer volt a fő bűnös

Sári Zsolt az ügynökaktákról: a hiteles adatokkal jobban megérthető, mi miért történt, mert a rendszer volt a fő bűnös

„Le akarjuk zárni a hallgatás korát, nem akarjuk, hogy tovább kísértsen az a múlt, ami lehetővé tette a zsarolhatóságot, lehetővé tette azt, hogy találgatások legyenek” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az ügynökakták nyilvánosságáról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára. Beszélt arról is, hogy megbízhatóak a levéltári anyagok, illetve hogy segítik a családokat az esetleges traumák feldolgozásában.

„Azt írtak le, amit jónak láttak” – B. Tóth László az állambiztonsági múltjáról

„Az egész országban mindenki mindenkiről mindent jelentett. Voltak, akik ezen csak nevettek és komolytalannak tartották – mint én –, és persze voltak, akik ezt halál komolyan vették” – így reagált B. Tóth László az Indexnek a nemrég nyilvánosságra került 6-os kartonjára.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.06. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×