Infostart.hu
eur:
359.18
usd:
308.67
bux:
130891.48
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Európai vélemények: az Északi Áramlat ügyében egyetérthet Trump és Biden

Európai illetékesek szerint Joe Biden megválasztott amerikai elnök az Északi Áramlat 2 gázvezeték feladására kényszerítheti Angela Merkel német kancellárt. A vezeték Ukrajna elkerülésével szállítana orosz gázt Németországba és Donald Trump jelenlegi amerikai elnök is élesen ellenezte.

Európai biztonsági illetékesek és diplomaták szerint amit elkezdett Donald Trump, befejezi Joe Biden. Arra számítanak, hogy a megválasztott amerikai elnök az Északi Áramlat 2 gázvezeték feladására kényszeríti majd Németországot.

A majdem kész, 10 milliárd eurós, Nyugat-Európába orosz gázt szállító vezeték befejezetlenül áll, miután a Trump-kormányzat tavaly szankciókkal sújtotta az építésében résztvevő orosz cégeket.

Amerikai illetékesek szerint a gázvezeték „felelőtlen gazdasági ajándék Oroszországnak”,

amely az elmúlt években gyilkosságok, korrupciós ügyek és szélsőjobbos csoportok támogatásával destabilizálta az európai politikát – jegyzi meg a Business Insider nevű portál.

Az 1230 kilométeres vezeték a hatalmas orosz földgázmezőket kötné össze a nyugat-európai fogyasztókkal, és ezzel megduplázná a már létező Északi Áramlat kapacitását.

Az első vezetékkel szemben az Északi Áramlat 2 kikerülné a kelet-európai útvonalat – így a tranzitország Ukrajnát –, amellyel korábbi gázviták, a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai harcok miatt elmérgesedett Moszkva viszonya.

„Még korai szakaszban tartunk, az új amerikai kormányzatnak hivatalba kell lépnie. Természetesen a Moszkva elleni szankciók, az unió biztonsága és az Északi Áramlat 2 státusza a megfelelő pillanatban terítékre kerül” – mondta egy német diplomata. „Nem sok ok van azt hinni, hogy Biden visszavonná a projekt orosz partnereit sújtó szankciókat. Nem volt tárgyalás erről a hivatalba lépő kormányzattal és amíg be nem iktatják, nem is lesz” – tette hozzá a forrás.

Donald Trump jelenlegi elnök azután vezetett be büntető intézkedéseket, hogy az amerikai kongresszusi demokraták és republikánusok arra panaszkodtak, hogy Putyin orosz elnök gazdasági előnyökhöz jutna a projekttel. Emellett Kelet-Európa kockázatnak lenne kitéve, ha Oroszország a gázexport leállítása mellett döntene, és közben más útvonalon tovább szállítana Nyugat-Európába – érveltek. Az első Északi Áramlatra vonatkozó megállapodás szerint Oroszországnak Kelet-Európán áthaladó vezetékeken lehet csak nyugatra exportálnia gázt, hogy ne tudjon egyes országokat a csapok elzárásával fenyegetni.

Egy uniós diplomata szerint

az új vezeték Angela Merkel német kancellár „kedvenc projektje”, viszont nehezen tud majd Bidennél a léte mellett érvelni.

„Trumpot nem érdekli Putyin. Világossá tette német illetékesekkel való tárgyalásain, hogy azért ellenzi a projektet, mert Amerikának semmi haszna belőle” – mondta a Business Insider egyik forrása.

Biden viszont nem akarja megjutalmazni Putyint és „Merkel nem tud majd mit mondani arra, hogy Moszkva arra adott parancsot, hogy Berlinben lőjenek le általa ellenségesnek tekintett embereket. Biden azt mondja majd, hogy viselkedése miatt Putyinnal keményen kell bánni és a németek nem tudnak majd mit mondani erre” – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál
cikkünk frissül

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. Cikkünk frissül.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kormányalakítás: meglépte Magyar Péter, amit sokat vártak a Karmelitánál

Kormányalakítás: meglépte Magyar Péter, amit sokat vártak a Karmelitánál

A 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra nőtt a választani tudó állampolgárok körében, miközben a Fidesz 23 százalékra esett vissza. A Magyar Péter vezette Tisza-kormány az első napokban gyors ütemben hozott átfogó döntéseket: megkezdik a minisztériumok átvilágítását, elrendelték a vagyonadóztatás előkészítését, felülvizsgálják a kiemelt beruházásokat, és hivatalossá tették Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez. A kabinet célkeresztbe vette a korábbi kormány milliárdos szerződéseit – köztük a 4iG-vel kötött 1 311 milliárdos megállapodást –, amelyeket nem kívánnak teljesíteni. Jelentős fordulatot jelent a külpolitikában, hogy bekérették az orosz nagykövetet a Kárpátalját ért dróntámadások miatt, valamint megszűnt a 2020 óta fennálló rendeleti kormányzást. Az új vezetés emellett szigorította az állami pénzügyi döntéshozatalt, és stratégiai üzemanyagkészleteket engedett a piacra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×