Infostart.hu
eur:
359.33
usd:
314.83
bux:
141729.53
2026. július 15. szerda Henrik, Roland
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Európai vélemények: az Északi Áramlat ügyében egyetérthet Trump és Biden

Európai illetékesek szerint Joe Biden megválasztott amerikai elnök az Északi Áramlat 2 gázvezeték feladására kényszerítheti Angela Merkel német kancellárt. A vezeték Ukrajna elkerülésével szállítana orosz gázt Németországba és Donald Trump jelenlegi amerikai elnök is élesen ellenezte.

Európai biztonsági illetékesek és diplomaták szerint amit elkezdett Donald Trump, befejezi Joe Biden. Arra számítanak, hogy a megválasztott amerikai elnök az Északi Áramlat 2 gázvezeték feladására kényszeríti majd Németországot.

A majdem kész, 10 milliárd eurós, Nyugat-Európába orosz gázt szállító vezeték befejezetlenül áll, miután a Trump-kormányzat tavaly szankciókkal sújtotta az építésében résztvevő orosz cégeket.

Amerikai illetékesek szerint a gázvezeték „felelőtlen gazdasági ajándék Oroszországnak”,

amely az elmúlt években gyilkosságok, korrupciós ügyek és szélsőjobbos csoportok támogatásával destabilizálta az európai politikát – jegyzi meg a Business Insider nevű portál.

Az 1230 kilométeres vezeték a hatalmas orosz földgázmezőket kötné össze a nyugat-európai fogyasztókkal, és ezzel megduplázná a már létező Északi Áramlat kapacitását.

Az első vezetékkel szemben az Északi Áramlat 2 kikerülné a kelet-európai útvonalat – így a tranzitország Ukrajnát –, amellyel korábbi gázviták, a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai harcok miatt elmérgesedett Moszkva viszonya.

„Még korai szakaszban tartunk, az új amerikai kormányzatnak hivatalba kell lépnie. Természetesen a Moszkva elleni szankciók, az unió biztonsága és az Északi Áramlat 2 státusza a megfelelő pillanatban terítékre kerül” – mondta egy német diplomata. „Nem sok ok van azt hinni, hogy Biden visszavonná a projekt orosz partnereit sújtó szankciókat. Nem volt tárgyalás erről a hivatalba lépő kormányzattal és amíg be nem iktatják, nem is lesz” – tette hozzá a forrás.

Donald Trump jelenlegi elnök azután vezetett be büntető intézkedéseket, hogy az amerikai kongresszusi demokraták és republikánusok arra panaszkodtak, hogy Putyin orosz elnök gazdasági előnyökhöz jutna a projekttel. Emellett Kelet-Európa kockázatnak lenne kitéve, ha Oroszország a gázexport leállítása mellett döntene, és közben más útvonalon tovább szállítana Nyugat-Európába – érveltek. Az első Északi Áramlatra vonatkozó megállapodás szerint Oroszországnak Kelet-Európán áthaladó vezetékeken lehet csak nyugatra exportálnia gázt, hogy ne tudjon egyes országokat a csapok elzárásával fenyegetni.

Egy uniós diplomata szerint

az új vezeték Angela Merkel német kancellár „kedvenc projektje”, viszont nehezen tud majd Bidennél a léte mellett érvelni.

„Trumpot nem érdekli Putyin. Világossá tette német illetékesekkel való tárgyalásain, hogy azért ellenzi a projektet, mert Amerikának semmi haszna belőle” – mondta a Business Insider egyik forrása.

Biden viszont nem akarja megjutalmazni Putyint és „Merkel nem tud majd mit mondani arra, hogy Moszkva arra adott parancsot, hogy Berlinben lőjenek le általa ellenségesnek tekintett embereket. Biden azt mondja majd, hogy viselkedése miatt Putyinnal keményen kell bánni és a németek nem tudnak majd mit mondani erre” – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid az InfoRádiónak: KRESZ-kérdőiv jön, új közlekedési fejlesztésekről is dönt a kormány

Vitézy Dávid az InfoRádiónak: KRESZ-kérdőiv jön, új közlekedési fejlesztésekről is dönt a kormány

A helyreállítási alapból Magyarországra érkező uniós források egy részét járműbeszerzésekre fordítja a kormány, és hamarosan döntés születhet új közlekedési fejlesztésekről is – mondta az InfoRádióban a közlekedési és beruházási miniszter a magyar vasút 180 éves fennállása tiszteletére szervezett budapesti ünnepség után. Vitézy Dávid hozzátette: a kohéziós források felhasználásáról is tárgyal szerdai ülésén a kabinet. A KRESZ-t két lépcsőben alakítják át.

Rendkívüli országgyűlési ülést hív össze a kormány

Kétnapos rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte a jövő hétre a kormány nevében Miniszterelnökséget vezető miniszter, az erről szóló dokumentum szerdán került fel az Országgyűlés honlapjára.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
Tisza-kormány: új párt alakulhat a Fidesz romjain, lemondott Szijjártó Péter

Tisza-kormány: új párt alakulhat a Fidesz romjain, lemondott Szijjártó Péter

Szerdán sincs megállás a választások óta teljes intenzitáson pörgő közéletben: Szijjártó Péter volt külügyminiszter mentelmi jogát is beáldozva lemondott parlamenti mandátumáról; a kormány már módosítja a költségvetést, valamint Ferencz Orsolya korábbi fideszes politikus arra utalgat, hogy új pártot alapít a Fidesz romjain. Kedden is intenzív volt a belpolitikai napirend: Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalásában bírálta az ellenzéket, amiért az alkotmánymódosítás elleni tiltakozás után a Fidesz  és a Mi Hazánk távol maradt a szavazástól, és hangsúlyozta, hogy az ország nem lehet egyetlen párt tulajdona. Az Országgyűlésben lezárták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, miközben felgyorsultak a személycserék az állami intézményeknél: teljesen megújul a MÁV igazgatósága, változások történtek a Szerencsejáték Zrt.-nél, és távozott a Creative Hungary vezetője is. Politikai vitát ígér a kormány az augusztus 20-i ünnepségek finanszírozása, miután a korábbi, 17,5 milliárd forintos szerződést felmondták, a kormány pedig a töredékéből tervezi megrendezni az eseményt. A kabinet több szakpolitikai irányt is kijelölt: év végére készülhet el az új energiastratégia, a honvédelmi miniszter az orosz befolyástól való távolodást hangsúlyozta, zajlik az uniós források gyors felhasználása. A legfontosabb döntésekről és fejleményekről szerdán is folyamatosan beszámolunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×