Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Egy munkás az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemek egyikében az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Északi Áramlat 2: hiábavaló lehet az amerikai erőfeszítés

Joe Biden politikája is ellenzi majd az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését, az elemző szerint azonban kevés az esély arra, hogy végül nem valósul meg a Németország számára kulcsfontosságú projekt, ami miatt viszont az USA szankcionálni fog.

A majdnem kész, 10 milliárd eurós, Nyugat-Európába orosz gázt szállító vezeték befejezetlenül áll, miután a Trump-kormányzat tavaly szankciókkal sújtotta az építésében résztvevő orosz cégeket. Európai illetékesek és diplomaták szerint,

amit elkezdett Donald Trump, befejezi Joe Biden.

Arra számítanak, hogy a megválasztott amerikai elnök az Északi Áramlat 2 gázvezeték feladására kényszeríti majd Németországot. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője is úgy látja, a demokraták folytatják a küzdelmet az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése ellen. Ugyanakkor nem gondolja, hogy ez az erőfeszítés végül azt eredményezi majd, hogy a vezetéképítés, amely momentán már 95 százalékos készültséggel bír, teljesen leálljon. Vagyis

néhány hónapon belül akár szállíthatnak is rajta gázt,

ha sikerül beszerezni az engedélyeket, illetve, ha a fennmaradó néhány tíz kilométeres szakaszt sikerül megépíteni.

Az Egyesült Államok kormánya a gázvezeték-építés finanszírozásában részt vevő öt európai olaj- és gázipari cég szankcionálásával gyakorolhat nyomást – fejtette ki az elemző. Pletser Tamás szerint Németország számára azért is fontos az Északi Áramlat 2, mert az ukrajnai gázvezeték állapota egyre rosszabb, ami miatt a következő éveknek az egyik fő témája lehet, hogy mennyire megbízható dolog Oroszország felől ezen gázt szállítani.

Nem beszélve arról, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéken az orosz gáz közvetlenül érkezne Németországba, kihagyva Ukrajnát, ami mindenképp egy erős stratégiai pozíciót jelentene a német iparvállalatok számára. Gázárban pedig azt is jelentheti, hogy

Németország vásárolhatná feltételezhetően legolcsóbban a földgázt Oroszországtól.

Az Északi Áramlat 1 és 2 összesen 110 milliárd köbméter kapacitású, az Ukrajnán keresztül menő Testvériség vezeték pedig valaha szintén hasonló nagyságrendű, 100 milliárd köbméteres volt, de egyes szakértők szerint ennek ma már a felét sem lehet kihasználni. Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint Amerika a közeljövőben aligha tud a vezetékes orosz gáz árával versenyképes cseppfolyós gázt ajánlani Európának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×