eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Bidennek sem tetszik az Északi Áramlat 2, de van ok, ami miatt visszafoghatja magát

Washington „készen áll”, hogy szankciókkal sújtsa a már majdnem kész Északi Áramlat 2 gázvezeték építőit. A Biden-kormányzat azonban jobb kapcsolatot akar Berlinnel és ezért rugalmasabb lehet – már ha hagyják neki –, mint az orosz vezetéket nemzetbiztonsági kockázatnak nevező Donald Trump.

„Változatlan az álláspontunk, ez egy rossz üzlet. Megosztja Európát, Ukrajnát és Közép-Európát kiteszi az orosz manipuláció veszélyének. Mérlegeljük a szankciók kivetését” – közölte Jen Psaki fehérházi szóvivő szerdán, arra reagálva hogy január 6-án felújították a Szibériából Németországba gázt szállító Északi Áramlat 2 vezeték építését.

Moszkva számára nem túl barátságos a nyilatkozat, de valójában Donald Trump exelnök kezdte a keménykedést: szankciókkal sújtotta a projektet és az építkezés leállt. Biden is szankciókkal fenyeget és szóvivője is lebegtette a lehetőséget.

Közben a Trump utolsó hivatali napján szankciókkal sújtott Fortuna csőfektető hajó folytatja a munkát, a német média szerint pedig az oroszok bevethetik a korszerűbb Cserszkij Akadémikus nevű hajót is, hogy hamarabb elkészüljenek. Az 1230 kilométeres vezetékből már csak egy 150 kilométeres szakaszt kell befejezni a dán és a német vizek alatt.

Akik fektetnek és akik fúrnak

A projektet – melyben egy sor nyugat-európai energiacég is részt vesz az orosz Gazprom vezetése mellett – nem csak Washingtonból próbálják megfúrni. Ellene kampányolnak Moszkva hagyományos ellenségei az EU-n belül: Lengyelország és a balti államok. Sőt, még Franciaország is – annak ellenére, hogy Moszkva szerint az elmúlt évben növelte orosz gázvásárlásait.

Az oroszokra agresszorként tekintő Ukrajnának pedig azért nem tetszik, mert nem halad át a területén és így 3 milliárd dollár tranzitdíjtól esik el. Mivel a Nemzetközi Valutaalap épp most közölte Kijevvel, hogy a késlekedő reformok miatt nem folyósítja egy 5 milliárd dolláros hitel következő részletét, Ukrajnának különösen jól jönne a pénz.

Washingtonban az Ukrajna patrónusának számító Joe Biden elnök is ellenzi a projektet, de a Kongresszus még türelmetlenebb. Egy republikánus és egy demokrata szenátor levélben emlékeztette: nem akarják, hogy „alkut kössön Berlinnel” és így lemondjon a szankciókról.

A kongresszusi képviselők már várják az amerikai külügyminisztérium beígért feketelistáját arról, kit lehet büntetni.

Német javaslatok

A Financial Times szerint viszont Bidennek fontos Berlin támogatása a klímakérdésben és a külpolitikában, ezért mérsékelni akarja az Északi Áramlat 2 körüli feszültséget és megállapodhat a németekkel.

Több médium szerint Berlin arról beszélt, hogy elzárhatja a vezetéket, ha Moszkva fenyegetné Ukrajna ellátását vagy ha nem tartana be emberi jogi normákat. Megszellőztették azt is, hogy jegelhetik a projektet addig, amíg Moszkva nem engedi szabadon Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki vezért. Azt is felvetették továbbá, hogy jobban megnyithatják a piacukat a cseppfolyósított amerikai palagáz előtt, amiért Donald Trump is kampányolt.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×