Infostart.hu
eur:
388.68
usd:
336.86
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Ismeretlen törzset találtak az Amazonas mélyén
Nyitókép: X / YeniAlanya

Új, eddig ismeretlen indián törzset találtak Brazíliában

A brazíliai Amazonas esőerdőben készített új, megdöbbentő fotók bepillantást engednek egy virágzó, eddig soha nem látott őslakos közösség életébe. A képeket automata kamerákkal rögzítették.

A Massaco törzsnek nevezett csoportot körülbelül 200-300 fő alkotja. Ez a szám több mint kétszerese annak, amit az 1990-es évek elején mértek a brazil őslakos népek nemzeti alapítványa (Funai) szerint. „De még mindig nem tudjuk megmondani, hogy kik ők. Sok minden még mindig rejtély” – mondta Altair Algayer, a Funai kormányzati ügynöke, aki 2019-ben helyezett el kamerákat az esőerdőben.

Az agrárüzletágak, a drogkereskedők és mások által jelentett növekvő betörési fenyegetésekre válaszul a csoport álcázott fatüskéket helyezett el a területén, amelyeket arra terveztek, hogy átszúrják a betolakodók lábát és gumiabroncsait – derül ki az egyik új fotóból. A nép arról is ismert, hogy csaknem háromméteres íjakkal vadásznak – írja az Index a londoni The Guardian cikke nyomán.

Más őslakos közösségekkel szemben és a környezeti pusztítás ellenére a Massaco népcsoport egyre növekszik. A legújabb, 2023-ból származó műholdfelvételeken látszódik, hogy kiterjedt hosszúházas településeken, megművelt parcellákon élnek Brazília Peruval és Venezuelával közös határa mentén.

Brazília 1987-es „érintkezést tiltó politikáját” a lakosság sikerének egyik okaként emlegetik. A politika, amelyet más országok, például Peru, Kolumbia, Ecuador és Bolívia is átvettek, a jelentés szerint megakadályozza, hogy bárki közvetlen kapcsolatba lépjen az elszigetelt törzsekkel.

Ennek egyik célja a halálos fertőző betegségek terjedésének megelőzése. Az Amazonas és a Gran Chaco régióban 61 népcsoport él, és a kutatók szerint az illegális földrablások, valamint a környezetpusztítás továbbra is fenyegetik a régiót.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×