2024-ben úgy lépett át Magyarország, hogy magával hozta 2023 összes árnyoldalát. 2023-ban ugyanis recesszióba fordult a magyar gazdaság. A GDP 0,8 százalékkal zsugorodott, miközben a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal emelkedtek. A gazdasági csúcsvezetők azonban év elején még úgy látták, hogy 2024-ben jelentősebb mértékben növekedhet a hazai gazdaság. "2023 az infláció megtörésének az éve volt. Az idei már a tavaly év végén megindult gazdasági növekedés erősítésének az éve" – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter még január elején.

Az év első kamatdöntő ülésén 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A jegybank 2024 második kamatdöntő ülésén már 100 bázispontos kamatvágást hajtott végre, így februárra 9 százalék volt a jegybanki alapkamat.

Matolcsy György szerint 180 fokos fordulatra lenne szükség a magyar gazdaságpolitikában, mert a jelenlegi út nem vezet sikerhez. A Magyar Nemzeti Bank elnöke ezt még 2024 februárjában mondta.

Március elején tartotta meg szokásos gazdasági évnyitóját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A konferencián Parragh László, az MKIK elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy a stabil gazdaságpolitika feltételei adva vannak, és 2024-ben nagyobb lendületet vehet a gazdaság.

Nagy Márton azt mondta a 2024-es év legfontosabb gazdasági kihívásai a fogyasztás helyreállása, a belgazdaság újraindítása, a magas exportaktivitás fenntartása, a munkaerőpiaci aktivitás növelése és a hitelpiac helyreállítása. Tavasszal ugyanakkor az elemzők többsége arról beszélt, ha 2024 első hónapjaiban nem indul be a növekedés, akkor a kormány várakozásaival szembe, csak 2 százalék lehet a bővülés.

Az ipari termelés azonban sem az év első negyedévében, sem az év további részében nem talált magára. A GDP-ben kisebb súlyt képviselő építőipar teljesítménye hullámzóan szintén gyenge maradt. A turizmus valamivel kedvezőbb képet mutatott, de a kiskereskedelem sem talált magára hosszú hónapokon keresztül.

Az év első félévében folytatódott a jegybanki alapkamat csökkenése. Nyár elején azonban az MNB már lassított – de erre az elemzők is számítottak – és a a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 7 százalékra mérsékelte irányadó rátát. Ezzel az alapkamat elérte a júniusra kommunikált 6,75-7 százalékos sáv felső szélét. A Monetáris Tanács megítélése szerint a külső környezetben erősek a kockázatok, amelyek szűkítik a feltörekvő piaci jegybankok mozgásterét. Júniustól egy új szakasz nyílik a monetáris politikában. Ebben az időszakban a jegybank számára érdemben szűkebb mozgástér áll rendelkezésre az alapkamat csökkentésére.

Júliusban már látszott, hogy májusban sem talál magára az ipari termelés Magyarországon, a hektikus időjárás miatt pedig a korábban vártnál gyengébb minőségű lett 2024-ben a búzatermés. Nyár végéig még két újabb, 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a jegybank. Az alapkamat azóta is 6,5 százalék.

Augusztusra már az is kiderült, hogy az elemzői várakozásoknál gyengébb lesz 2024-ben a magyar gazdaság teljesítménye, ezt alátámasztotta a 2024-es második negyedéves GDP-adat. A pénzügyminiszter azt mondta, a GDP bővülése 1,8 és 2,2 százalék között alakulhat 2024-ben.

Szeptemberben a közgazdász vándorgyűlésen ismét komoly kritikával illette a jegybank elnöke a kormány gazdaságpolitikáját. Matolcsy György úgy fogalmazott, úttévesztésben van Magyarország, teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Közölte, a kormány – álláspontja szerint – 2021-ben középosztály-ellenes gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre.

Bár az inflációs számokban kedvező időszakot hoztak az őszi hónapok, a növekedés továbbra sem indult meg. A harmadik negyedéves GDP –0,8 százalék lett. Az ipari termelés is mérséklődött, az export szintén gyengén teljesített, különösen a járműszektor és akkumulátorkivitel. A kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor már bővülésnek indult az őszi hónapoktól. A növekedést visszafogta az állami beruházások elmaradása, és az, hogy csak csordogált az uniós forrás 2024-ben Magyarországra.

A nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságának éves meghallgatásán arról beszélt, hogy sikeres válságkezelésen van túl a kabinet. Az elmúlt öt évben három válságot kezelt hatékonyan a kormány, 2025 a gazdasági helyreállás éve lesz, amelyet a kabinet a gazdasági semlegesség talaján alapoz meg. A megváltozott helyzetre reagál a kormány 21 pontos új gazdasági akcióterve – összegezett a meghallgatáson Nagy Márton.

A kormány december elején 200 milliárdos keretösszeggel lakhatási tőkeprogramot hirdetett meg, emellett egy 21 pontos gazdasági akciótervet is megfogalmaztak a 2025-ös növekedés felpörgetésére. December közepén a parlament gazdasági bizottsága meghallgatta Varga Mihály leendő jegybankelnököt. Az MNB-elnökjelölt bemutatta csapatát is, Banai Péter Benő jelenlegi államháztartásért felelős államtitkárt, Kurali Zoltánt, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatóját és Sipos Tompa Leventét, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatóját, azt azonban nem fejtette ki, hogy pontosan kinek milyen pozíciót szán majd a Magyar Nemzeti Bankban.

December 17-én a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa megtartotta az év utolsó kamatdöntő ülését és a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton, így 6,5 százalékos irányadó rátával zárta a 2024-es évet a Magyar Nemzeti Bank.