Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Nagy-Britannia zászlói a brit parlament előtt Londonban 2019. október 28-án. A brit parlament alsóháza ezen a napon megvitatja az előrehozott választásokról szóló indítványt, és várhatóan szavaz is róla.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Ilyen durva migrációs problémával még nem szembesültek a britek

Agyelszívás fenyegeti Nagy-Britanniát a brexit miatt. Egy közös brit-német tanulmány szerint jelentősen megugrott a jól képzett britek elvándorlása hazájukból, akik néha még csökkenő fizetések dacára is inkább az EU-ban szeretnének élni.

Ismét migrációs problémája van Nagy-Britanniának. Most azonban nem a korábban beözönlő kelet-európai vagy a gumicsónakokon érkező közel-keleti munkavállalók és migránsok jelentik a beszédtémát.

Úgy tűnik, a brexit miatt sok költözik Európába

Az Oxfordi Egyetem és négy berlini kutatóközpont közös projektje statisztikai adatokat és brit polgárokkal készült interjúkat dolgozott fel egy tanulmányban.

A szerzők úgy találták, hogy a brexit előtti időkhöz képest 30 százalékkal megnőtt a britek elvándorlása az Európai Uniós államaiba.

Ötszörösére nőtt azoknak a briteknek a száma, akik valamilyen más uniós ország állampolgárságáért folyamodtak. Ezen belül a német állampolgárságot kérvényezők száma hússzorosára ugrott.

„Ilyen mértékű növekedésre akkor lehet számítani, amikor egy országban masszív gazdasági vagy politikai válság alakul ki”

– mondta Daniel Auer, a jelentés társszerzője.

A kutatók szerint a legjobb koponyákat veszíti el a szigetország

A tanulmány készítői azt is megállapították, hogy az Európában szerencsét próbáló brit migránsok a leginkább tanultak és képzettek bármely bevándorló nációból, és a legmagasabb nettó fizetésekkel rendelkeznek.

Ez arra utal, hogy a brexit nyomán megindult az agyelszívás és a legtehetségesebb és leghatékonyabban dolgozó britek hagyják ott a hazájukat.

Németországban a brit származású munkavállalók az osztrákok és amerikaiak mögött a legjobb keresők között vannak, a maguk havi 2812 eurós átlagjövedelmével.

A szerzők szerint 1,2 millió brit él az EU-ban, ezek közül 120-150 ezer Németországban.

A 2016-os brexit népszavazás óta 31 600 brit szerzett kettős állampolgárságot. És hogy világosan látható legyen a brexit hatása: egy évvel a népszavazás előtt csak 622-en kértek német útlevelet, tavaly már 14 600-an.

Akkor is mennek, ha kevesebbet fognak keresni

A szerzők interjúkat is készítettek a németországi britekkel. Ezekből az derült ki, hogy ők hajlandók egyre nagyobb kockázatot vállalni. Az egyik válaszadó, egy bristoli kutató és egyben családapa a 2016-os népszavazás után hetekkel átköltözött a családdal Németországba.

„Azonnal lemondtunk a házvásárlásról, a döntésünk kizárólag a népszavazás végeredményétől függött”

– mondta.

Mások annak ellenére vándoroltak el, hogy vagy kevesebb lett vagy stagnál a jövedelmük. „Kezdek azon gondolkozni, hogy alábecsültem-e a költözéssel járó kockázatot” – mondta egy tavaly, három gyermekével és feleségével kivándorolt brit informatikus.

A kutatók számokkal is kifejezték a trendet: a népszavazás előtt csak a költöző britek 24 százaléka volt képes „nagy rizikót vállalni”, a referendum után már 57 százalékuk mondta ezt. Németország mellett Spanyolországba és Franciaországba vándorol ki a legtöbb brit, de köztük már kevesebb az aktív kereső és több a nyugdíjaskorú polgár.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×