4 °C
Azóta, hogy Szlovákiában bevezették a kötelező állami karantént, fokozatosan emelkedik azoknak a száma, akik panaszt emeltek a karanténközpontokban tapasztaltak miatt. Az úgynevezett intelligens karantén elindítása óta ugyancsak adódtak problémák. Az egyik érintett úgy fogalmazott,
az állam nem tartotta be az alapvető emberi jogokat sem.
Nem kapott például ivóvizet, de az épületben, amelybe küldték, még csak toalettre sem tudott elmenni.
Jelenleg több tucatnyian szeretnének panaszt tenni az alkotmánybíróságon. Az őket képviselő ügyvéd, Roman Hojer, csoportos kereset benyújtását tervezi. „Amennyiben az alkotmánybíróság egyet ért ezzel a véleménnyel, és úgy dönt, hogy az intézkedések alkotmányellenesek voltak, van esélyünk arra, hogy az állam kártérítést fizessen minden olyan személynek, akit az állami karanténközpontokban helyeztek el” – fogalmazott a védőügyvéd.
Igor Matovič kormányfő szerint nagyjából 20 ezer embernek kellett állami karanténba vonulnia, és körülbelül egyharmaduk szeretne panasszal élni. „A jelenlegi helyzetben a közérdek Szlovákia egész területének és több mint ötmillió állampolgárának a védelmét kívánta. A kormánynak ez volt a legfontosabb prioritása” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az alkotmányjogászok arra emlékeztetnek, hogy a szlovák törvények alapján
veszélyhelyzetben az államnak joga van komolyabban korlátozni az alapvető emberi jogokat. Probléma akkor adódik, amikor az emberi méltóság sérül.
A kormány által március 16-án kihirdetett veszélyhelyzetnek legkésőbb az első kihirdetésétől számított 90 napon belül, vagyis június közepén meg kell szűnnie. Igor Matovič nem zárta ki, hogy visszavonják a veszélyhelyzetet, de azt sem, hogy azt ismét kihirdetik. A törvény azt nem mondja ki egyértelműen, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbítható-e, vagy kihirdethető-e újból. A szlovák miniszterelnök a jogszabályt úgy értelmezi, hogy a 90 nap letelte után, egy rövid szünetet követően a veszélyhelyzetet ismét ki lehet hirdetni további 90 napra.
