Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
335.56
bux:
0
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
A brit parlament felvétele Boris Johnson miniszterelnökről (k) és Sajid Javid pénzügyminiszterről (j2) az alsóház nyitóülésén az új törvényhozási évad első napán, 2019. október 15-én Londonban.
Nyitókép: MTI/EPA/Jessica Taylor

Dübörög a brexit Boris Johnsonnal - de merre?

A brit parlamenti képviselők több mint három évvel az EU-ból való kilépésről szóló népszavazás után, megszavazták az úgynevezett brexittörvényt, szentesítettve, hogy a szigetország a hónap végén távozzon az EU-ból, és meginduljon az átmeneti időszak, melynek során Brüsszel és London kidolgozza az új kétoldalú viszony alapjait.

Boris Johnson miniszterelnök megerősödve tért vissza a decemberi parlamenti választások után. Konzervatív képviselőinek kényelmes többsége most feloldotta a patthelyzetet, és megszavazta a Brüsszellel kötött kilépési egyezményt jóváhagyó törvényt.

A brit parlament alsóházának 330 képviselője mondott igent, szemben a nemmel voksoló 231 képviselővel.

A törvényt még a Lordok Házának is jóvá kell hagynia, és ha a felsőház módosító indítványokat fűz a szöveghez, akkor ismét vitát kell tartani róla.

A jogszabály rendelkezik

az EU-költségvetésbe történő utolsó brit befizetésekről,

amire Londont még a kilépés előtt, más uniós tagokhoz hasonlóan kötelezték, de aminek teljesítését többet között Boris Johnson jelenlegi kormányfő is kétségessé tette.

Most viszont nem ellenkezik, és azt mondhatja, hogy betartja kampányszlogenjét, ami így szólt: "Csináljuk meg a brexitet!". Johnsonnal szemben elődje, Theresa May képtelen volt elérni a megállapodás alapján történő kilépést, mert nem volt meg a többsége és bénultság alakult ki a parlamentben. May egy szerencsétlenül tervezett időközi választással még meg is gyengítette magát, miközben Johnson hasonló húzása fordítva sült el, megerősödött tőle.

A mostani szavazással a képviselők jóváhagyták, hogy január végén meginduljon az a 11 hónapos átmeneti időszak, amelynek során oktatási, egészségügyi, jogi és legfőkébb kereskedelmi kérdésekben kell megállapodásra jutni az Európai Unióval és ezzel megalapozni a hosszútávú, jövőbeli viszonyt.

Ami égető kérdés a britek és az uniós tagállamok számára: sikerül-e lezárni az év végéig a tárgyalásokat?

Ursula von Leyen bizottsági elnök szerint lehetetlen az év végéig tető alá hozni az átfogó kereskedelmi alkut.

Michel Barnier az Európai Unió főtárgyalója ugyanezt ismételte meg: "egyszerűen nem lehet azt várni, hogy a partnerség minden kérdéséről meg tudjunk állapodni kevesebb mint egy év alatt".

Johnson miniszterelnök viszont ragaszkodik ahhoz, hogy London nem hosszabbítja meg a tárgyalásokra adott időt.

Brit ellenzéki képviselők élesen bírálták a kilépési törvényt: "Olyasmit szavaztak meg, ami megfosztja a jövőbeli generációkat attól, hogy az uniós tagállamokban élhessenek és dolgozhassanak" – mondták a liberális demokraták.

A szintén brexitellenes Skót Nemzeti Párt frakcióvezetője pedig dacosan úgy fogalmazott:

"Skócia független, európai ország marad"

– utalva arra a törekvésükre, hogy kiszakadjanak az Egyesült Királyságból. "Alkotmányos válság van, nem fogadhatjuk el, amit tesznek velünk" – mondta Ian Blackford.

A konzervatívok viszont azzal vágtak vissza: eleget tesznek annak a felhatalmazásnak, amit a brit választóktól kaptak.

Egyes ellenzéki képviselők és kommentátorok azt állították, hogy a csütörtöki szavazással a képviselők kizárták az országot az Erasmus oktatási csereprogramból. Ugyanakkor ez nem történt meg, viszont elvetették azt a módosítást, hogy törvény kötelezze Londont arra, hogy bent maradjon a programban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Orbán Viktor: most biztonságra és tapasztalatra van szükség

Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni – mondta a miniszterelnök országjárásának hétfői esti állomásán Kecskeméten. „Aközött kell választanunk, hogy ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet
A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×