Az egyezmény végleges ratifikációját célzó törvénytervezetet a képviselők háromnapi vita után, harmadik olvasatban 330-231 arányban szavazták meg.

A törvényjavaslat ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül. A Lordok Házának tagjai a jövő héten kezdik a tervezet tárgyalását, és ha módosításokat fűznek hozzá, az indítvány visszakerül további tárgyalásra és szavazásra az alsóházi képviselők elé.

A harmadik olvasatbeli vitában a képviselők a tervezetet teljes részletességében, gyakorlatilag sorról sorra megvizsgálták.

A brexitmegállapodás törvénybe iktatását célzó javaslatról azonban az alsóház már karácsony előtt megtartotta a második olvasatbeli általános vitát, és a tervezet alapelveit - akkor még a részletekről szóló vita nélkül - december 20-án szintén nagy többséggel, 358-234 arányban megszavazta.

A december 12-én tartott, előre hozott brit parlamenti választások óta

a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Pártnak - amely addig kisebbségben kormányzott - immár kényelmes, 80 fős többsége van,

de a brexitmegállapodásról tartott eddigi szavazásokat a kormány rendre ennél is jóval nagyobb arányban megnyerte. Ez azt jelzi, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt több képviselője is megszavazta a megállapodás ratifikálását célzó tervezetet.

Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a 2018 novemberében elért eredeti brexitegyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az akkori tervezetet.

Az előző parlament alsóházának képviselői tavaly októberben - immár a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson kezdeményezésére - szintén megszavazták a brexitmegállapodás alapelveit. Rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet azzal az indokkal, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni a kormány által akkor is három tárgyalási napban meghatározott idő alatt.

A kormány a decemberi előre hozott parlamenti választás előtt már nem terjesztette ismét az alsóház elé a brexitmegállapodást, de Johnson a kampányban többször is kijelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, karácsony előtt újból benyújtja az egyezmény ratifikálásáról szóló törvénytervezetet, januárban pedig végigviszi a ratifikációs folyamatot.

Boris Johnson sokszor hangoztatott célja az, hogy az Egyesült Királyság a brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján kilépjen az Európai Unióból.

A brit kormány jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek a Brexit után tervezett átmeneti időszak meghosszabbítását.

Az átmeneti időszak 2020. december 31-ig tartana, és időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Európai Unióval fennálló kétoldalú viszonyban.

Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy London és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták - legutóbb szerdai londoni látogatásán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke -, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.

A Brexit-megállapodásban szerepel is egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre. Az első hosszabbításról június végéig kellene dönteni.

Boris Johnson azonban az Európai Bizottság vezetőjével tartott londoni megbeszélésén is leszögezte, hogy erről nem lehet szó.