eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Brit és európai uniós zászlók a brit parlamentnél Londonban 2019. október 19-én. Az alsóház rendkívüli ülésén 322-306 arányban elfogadta azt a módosító indítványt, amelynek célja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás formális jóváhagyásának halasztása a megállapodás jogi szövegének törvénybe iktatásáig.
Nyitókép: Kirsty Wigglesworth

Megkapták a várva várt választ az Angliában élő külföldiek

Az Európai Parlament (EP) brexitügyi megbízottja, Guy Verhofstadt szerint várhatóan azoknak a külföldi EU-állampolgároknak sem kell majd automatikusan távozniuk Nagy-Britanniából, akik lekésik a tartós brit letelepedési engedély benyújtásának határidejét. Van azonban egy fontos feltétel.

A jelenleg érvényes brit szabályozás alapján a törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak az országban, de meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. Ennek határideje 2021. június 30.

Brandon Lewis, a brit belügyminisztérium biztonsági és brexitügyi államtitkára nemrégiben egy német lapnak azt mondta: azokra a külföldi EU-állampolgárokra, akik ezt a határidőt megfelelő indok nélkül elmulasztják, a majdani új brit bevándorlási szabályok lépnek életbe.

Arra a kérdésre, hogy ez azokra is vonatkozik-e majd, akik jogosultak lennének a brit letelepedett státusra, de valamiért kicsúsznak a határidőből, Lewis úgy válaszolt, hogy "elvileg igen", a brit kormány az ő esetükben is a bevándorlási szabályokat fogja alkalmazni.

Guy Verhofstadt azonban a BBC rádiónak nyilatkozva pénteken elmondta: a brit kormány brexitügyi miniszterével, Steve Barclayvel tartott legutóbbi megbeszélésén biztosítékokat kapott arra, hogy a brit kormány ebben az esetben sem fogja automatikusan kitoloncolni a külföldi EU-állampolgárokat.

Az Európai Parlament brexitkoordinátora hozzátette: a megbeszélés alapján azt valószínűsíti, hogy

London a határidőt lekésőknek is lehetőséget biztosít majd a letelepedési kérelem benyújtására, ha megfelelően megindokolják, hogy miért nem volt módjuk erre a normál eljárás keretében.

"Nem lesznek automatikus kitoloncolások" - fogalmazott tényszerűen Verhofstadt a pénteki BBC-interjúban.

A Nagy-Britanniában élő és a brexit után is maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak a letelepedett jogi státus megszerzéséhez

  • személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk
  • és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban.
  • Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt.

A konzervatív párti brit kormány az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes - vagyis az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes - bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság két hét múlva esedékes megszűnése után tervezett 11 havi átmeneti időszak lejártával, vagyis várhatóan 2021 januárjától.

Azokra a külföldi EU-állampolgárokra, akik az átmeneti időszak után érkeznek Nagy-Britanniába, elvileg szintén ezek a bevándorlási szabályok lesznek érvényesek, hacsak London és az Európai Unió a majdani kétoldalú viszonyrendszerről tervezett tárgyalásokon másban nem állapodik meg.

Uniós részről már jelezték, hogy

a teljes körű - vagyis a szolgáltatásokra is kiterjedő - szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Boris Johnson brit miniszterelnökkel tartott múlt heti londoni tárgyalása után kijelentette: az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása.

A brit kormány a Kanadával kötött uniós egyezményhez hasonló, de annál jóval szélesebb körű, félhivatalos megjelöléssel "Kanada-plusz-plusz-plusz" szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére is.

A pénteki BBC-interjúban

Guy Verhofstadt kijelentette: hisz abban, hogy Nagy-Britannia valamikor visszatér az Európai Unióba, bár szavai szerint nehéz megmondani, hogy ez mikor lesz.

A fiatal nemzedék felteszi majd a kérdést, "hogy mit tettünk", és azt fogja mondani, hogy "vissza akarunk térni" az EU-ba - jósolta az Európai Parlament brexitkoordinátora.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke a The Guardian című baloldali brit napilap karácsonyi kiadásában megjelent cikkében azt írta, hogy az EU bármikor szívesen visszafogadja tagjai közé Nagy-Britanniát.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×