Infostart.hu
eur:
377.13
usd:
319.77
bux:
125638.09
2026. február 25. szerda Géza
Boris Johnson brit miniszterelnök (k) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2019. október 17-én. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Visszaüthet a brit miniszterelnök keménykedése az Európai Unióval

Az EU-val induló kereskedelmi tárgyalások előtt próbál erős pozíciót szerezni a brexithalasztás tiltásának törvénybe iktatásával a brit miniszterelnök. Boris Johnson – mögötte a meggyőző konzervatív parlamenti többséggel – kizárja annak lehetőségét, hogy az új év végénél hosszabb legyen az úgynevezett átmeneti időszak.

Ismét felsejlik a szakadék széle, vagy legalábbis az, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió a jövő év végére átfogó kereskedelmi egyezmény nélkül maradjon.

Míg korábban a brit parlament törvényben kötelezte Johnson miniszterelnököt, hogy kérje a brexit halasztását, ő most azzal vág vissza, hogy

törvényben rögzíti: 2020 végére valósággá válik a brexit, akár szabályozatlan módon is.

Johnson önbizalmát a meglepetésre 80 fővel megduzzadt konzervatív kormánypárti frakció adja a parlamentben, és ezt arra fogja kihasználni, hogy átfogó kereskedelmi alkut kényszerítsen ki az Európai Unióból az újév végére.

A január 31-i kilépéssel induló átmeneti időszakban azonban valószínűleg csak márciusban indulnak meg az érdemi tárgyalások Brüsszellel. Ez azt jelenti, hogy kevesebb, mint egy év marad az alkura.

Kereskedelmi szakértők és az EU is arra figyelmeztet, hogy ez az idő túlságosan rövid arra, hogy a pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve az állami segélyezésen, a halászaton át más ágazatokra is kiterjedő, átfogó kereskedelmi megállapodást kössenek a felek.

Johnson elképzelésének hírére az ázsiai piacokon esni kezdett a korábban erősödő angol font.

Ha a brit miniszterelnök nem lenne ennyire kemény, akkor akár három éve is lenne, hogy mindenre kiterjedő egyezményt dolgozzon ki az unióval.

Alku hiányában a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO vámszabályai léphetnek életbe a jövő év végén a brit–uniós áruforgalomban. Az EU hangsúlyozza, hogy nem hajlandó olyan megállapodásra, ami nem garantálja az igazságos versenyt. Emellett ragaszkodni fog a környezetvédelmi és munkajogi, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályi betartásához azért, hogy a britek ne tudjanak méltánytalanul alacsony árú termékekkel belépni a Közös Piacra.

Londonon tehát nyomás lesz, hogy feleljen meg az uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari sztenderdeknek, miközben szeretne gyorsan bilaterális szabadkereskedelmi egyezményt kötni az Egyesült Államokkal is. Amerika azonban éppenséggel ezeknek a szabványoknak a lazítását akarja látni, amit Brüsszel nem tudna elfogadni – mert védeni akarja saját termelőit és élelmiszer ágazatát.

A briteknek tehát két tűz között kell majd lavírozniuk,

ami megnehezítheti, hogy 10 hónap alatt alkut kössenek az unióval.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Kiderültek a számok: Oroszország olyan árat fizet a háborúért, amit már nem engedhet meg magának

Kiderültek a számok: Oroszország olyan árat fizet a háborúért, amit már nem engedhet meg magának

Oroszország súlyos válságba került, mind gazdaságilag, mind társadalmilag: Vlagyimir Putyin elnök vezetése egyre nehezebben tudja pótolni az ukrajnai háborúban elszenvedett, a NATO becslése szerint már 1,1 millió főt elérő veszteségeit, miközben katonai kiadásai 2021 óta megháromszorozódtak és a GDP 7,3 százalékára emelkedtek – írja a Handelsblatt az IISS friss jelentése alapján. A londoni intézet szerint Moszkva magas emberi és pénzügyi árat fizet a korlátozott területszerzését, miközben a globális fegyverkezési verseny tovább gyorsul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×