Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Boris Johnson brit miniszterelnök (k) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2019. október 17-én. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Visszaüthet a brit miniszterelnök keménykedése az Európai Unióval

Az EU-val induló kereskedelmi tárgyalások előtt próbál erős pozíciót szerezni a brexithalasztás tiltásának törvénybe iktatásával a brit miniszterelnök. Boris Johnson – mögötte a meggyőző konzervatív parlamenti többséggel – kizárja annak lehetőségét, hogy az új év végénél hosszabb legyen az úgynevezett átmeneti időszak.

Ismét felsejlik a szakadék széle, vagy legalábbis az, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió a jövő év végére átfogó kereskedelmi egyezmény nélkül maradjon.

Míg korábban a brit parlament törvényben kötelezte Johnson miniszterelnököt, hogy kérje a brexit halasztását, ő most azzal vág vissza, hogy

törvényben rögzíti: 2020 végére valósággá válik a brexit, akár szabályozatlan módon is.

Johnson önbizalmát a meglepetésre 80 fővel megduzzadt konzervatív kormánypárti frakció adja a parlamentben, és ezt arra fogja kihasználni, hogy átfogó kereskedelmi alkut kényszerítsen ki az Európai Unióból az újév végére.

A január 31-i kilépéssel induló átmeneti időszakban azonban valószínűleg csak márciusban indulnak meg az érdemi tárgyalások Brüsszellel. Ez azt jelenti, hogy kevesebb, mint egy év marad az alkura.

Kereskedelmi szakértők és az EU is arra figyelmeztet, hogy ez az idő túlságosan rövid arra, hogy a pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve az állami segélyezésen, a halászaton át más ágazatokra is kiterjedő, átfogó kereskedelmi megállapodást kössenek a felek.

Johnson elképzelésének hírére az ázsiai piacokon esni kezdett a korábban erősödő angol font.

Ha a brit miniszterelnök nem lenne ennyire kemény, akkor akár három éve is lenne, hogy mindenre kiterjedő egyezményt dolgozzon ki az unióval.

Alku hiányában a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO vámszabályai léphetnek életbe a jövő év végén a brit–uniós áruforgalomban. Az EU hangsúlyozza, hogy nem hajlandó olyan megállapodásra, ami nem garantálja az igazságos versenyt. Emellett ragaszkodni fog a környezetvédelmi és munkajogi, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályi betartásához azért, hogy a britek ne tudjanak méltánytalanul alacsony árú termékekkel belépni a Közös Piacra.

Londonon tehát nyomás lesz, hogy feleljen meg az uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari sztenderdeknek, miközben szeretne gyorsan bilaterális szabadkereskedelmi egyezményt kötni az Egyesült Államokkal is. Amerika azonban éppenséggel ezeknek a szabványoknak a lazítását akarja látni, amit Brüsszel nem tudna elfogadni – mert védeni akarja saját termelőit és élelmiszer ágazatát.

A briteknek tehát két tűz között kell majd lavírozniuk,

ami megnehezítheti, hogy 10 hónap alatt alkut kössenek az unióval.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×