Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, miután aláírták az új német-francia együttműködési és integrációs szerződést a németországi Aachenben 2019. január 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Figyelmeztetést adott ki az IMF, de Európában nem nagyon hallják

Európa készítsen válságtervet az esetleges gazdasági visszaesés kivédésére – erre figyelmeztette az euroövezet országait a Nemzetközi Valutaalap. A kontinens legnagyobb gazdasága, Németország közölte: kész fellépni, de egyelőre nem látja szükségét.

Hiába figyelmeztetnek a közgazdászok és fest immár sötét képet a Valutaalap is, Berlinben úgy gondolják, hogy masszív költekezés nélkül is átvészelhetik a jelenlegi nehézségeket. Az IMF szerint azonban Európának válságtervre van szüksége, mert a monetáris politika eszközeit már szinte teljesen kimerítették.

„Mivel egyre nagyobb a visszaesés veszélye, vésztervekkel kell készenlétben állni”

– írta a Valutaalap most kiadott, Európára vonatkozó regionális előrejelzésében. A pénzügyi intézmény szerint a tagállamok „összehangolt pénzügyi válaszára lehet szükség”, miközben veszélyt jelent a kereskedelmi protekcionizmus, a kaotikus brexit lehetősége és a geopolitika.

A képet árnyalja, hogy friss adatok szerint az eurózóna gazdasága ellenállóbb, mint gondolták. Ebbe részben besegít a francia gazdaság dinamikus bővülése. Úgy tűnik, Emmanuel Macron elnök népszerűtlen reformjai – gazdasági értelemben – kezdik meghozni gyümölcseiket. Az egyik ilyen, hogy

növekedés szempontjából Európa második gazdasága megelőzte az elsőt.

A francia munkahelyteremtés üteme olyan dinamikus, hogy a nemzeti bank vezető közgazdásza, Olivier Garnier „figyelemre méltónak” nevezte. „A munkaerőpiac kulcsfontosságú a gazdaság összes rétege számára” – erősítette meg Florian Hense, a Berenberg európai ügyekkel foglalkozó közgazdásza.

A térség gazdasági motorja és első számú exportgazdasága, amelytől sok közép-európai állam is függ, Németország, amely az elmúlt negyedévben papíron már recesszióban volt és mindezt a munkaerőpiac visszaesése kísérte.

Macron és a francia gazdaság sikere azt jelenti, hogy a francia elnöknek megnőtt a politikai tőkéje és nagyobb elszántsággal próbálhatja megvalósítani elképzeléseit. Ezek közé tartozik a hangsúlyosabb iparpolitika és olyan nagy európai cégek létrehozása, amelyek az amerikai és kínai vállalatok riválisai lehetnek. Mint az Al-Jazeera megjegyezte, Párizsban már akkor az önbizalom, hogy néha ki-ki oktatják a németeket a saját pénzügypolitikájuk kérdéseiben.

Elemzők azonban figyelmeztetnek, hogy az optimista franciáknak még van hová fejlődniük a németekkel szemben. A francia közalkalmazotti szektor például az állami kiadások 56 százalékát viszi, míg Németországban ez 45 százalék. Bár esik a munkanélküliség, de a ráta még mindig a duplája a német aránynak.

Visszatérve az IMF figyelmeztetésére, Olaf Scholz német pénzügyminiszter azzal válaszolt, hogy szerinte nincs szükség gazdaságélénkítő csomagra a megtorpant növekedés meglódítására.

„Megvan a képességünk, hogy fellépjünk, ha tényleg válság van, de ma nem látunk és nem is várunk válságot”

– mondta egy rendezvényen.

Az IMF szerint viszont gyülekeznek a sötét felhők. Ezek egyike a még mindig lehetséges kaotikus brexit, ami évi fél százalékkal vetné vissza az európai gazdaság növekedését. A kereskedelmi és ipari szektorok gyengélkedése pedig gyorsabban terjedhet át a szolgáltatási szférára, mint sokan gondolják. Emellett sok országban túlárazott az ingatlanpiac – figyelmeztet az IMF.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×