Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay

Van, amiben már Bulgária is előz minket

Jobban teljesít a bolgár gazdaság,már eurócsatlakozási céldátumot is adtak.

A bolgár kormány 3,4 százalékról 3,6 százalékra javította a gazdaság idei növekedésével kapcsolatos előrejelzését - közölte Vladiszlav Goranov bolgár pénzügyminiszter, aki azt is bejelentette, hogy

az ország 2023 januárjától kíván az euróövezet tagjává válni.

Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Bulgária hazai összterméke (GDP) tavaly 3,1 százalékkal nőtt és a kormány jövőre 3,3 százalékos gazdasági bővülést vár.

Az euró bevezetésének egyik előfeltételeként Bulgária a tervek szerint a jövő év április végéig csatlakozik az euró előszobájának tartott ERM-2 árfolyamrendszerhez.

Bulgária már mintegy két évtizede az euróhoz rögzítette nemzeti valutáját, a levát.

Bulgária teljesíti az euró bevezetésének főbb kritériumait, államháztartásában többlet van, ellenőrzés alatt áll az infláció, és az Európai Unió egyik legkevésbé eladósodottabb országa.

Ugyanakkor az EU legszegényebb állama és a felmérések szerint az egyik legkorruptabb is.

Az euróövezeti belépés előtt két évig kötelező ERM-2 árfolyamrendszerben egy valuta plusz-mínusz 15 százalékkal ingadozhat az ország és az EU-beli pénzügyi hatóságok által közösen megállapított sávközép körül.

Az árfolyamrendszerhez történő csatlakozáshoz egyébként az euróövezet valamennyi tagállamának, az Európai Központi Banknak (EKB) és az Európai Bizottságnak a beleegyezésére is szükség van.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×