Infostart.hu
eur:
379.76
usd:
321.97
bux:
131349.71
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Michel Barnier, az Európai Bizottságnak az Európai Unióból történő brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója az Európai Parlament Brexit-ügyi Csoportjának ülésén az Európai Parlament brüsszeli épületében 2019. január 30-án.
Nyitókép: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Az EU aggódik Johnson álláspontja miatt

Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója aggasztónak nevezte Boris Johnson az ír-északír határral kapcsolatos álláspontját. Barnier szerint a brit miniszterelnök megváltoztatta London korábbi álláspontját, és csak a fizikai határellenőrzés bevezetését akarja elkerülni a határon.

Barnier Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése után az unióban maradó 27 tagállam nagykövete részvételével zajló brüsszeli konferencián hangsúlyozta,

úgy tűnik, hogy Johnson aláássa az egész Írország gazdaságának és az észak-déli együttműködés megőrzésének céljait.

A brit kormány ugyanis még mindig nem tett konkrét javaslatot arra, hogy mikért kívánja elkerülni az ír-északír határellenőrzést - mondta.

A főtárgyaló beszédében közölte, London egyértelművé tette, hogy átfogó, de korlátozott kereskedelmi megállapodás aláírására törekszik az unióval. Nem akar jogi elkötelezettséget, egyenlő versenyfeltételeket vagy összehangolt állami támogatási szabályokat vállalni a tisztességes verseny biztosítása érdekében.

Mint hangsúlyozta,

egyre nagyobb a veszélye annak, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót.

Irreálisnak nevezett minden olyan brit várakozást, amely szerint a brit uniós tagság megszűnésének október 31-én esedékes céldátuma közeledte okozta nyomás miatt az EU újranyitná a kilépési megállapodást az október közepén esedékes uniós csúcstalálkozón, majd ratifikálná a hónap végéig. Az unióban maradó 27 tagállamnak ezért is egységesnek kell maradnia - tette hozzá Barnier.

A brit uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét és a jövőbeli kapcsolatok rögzítő megállapodás egyik sarkalatos kérdése az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) ügye, amire azért van szükség, mert az Egyesült Királyság az egységes piacból és a vámunióból is ki akar lépni. Az ír-szigeti határ szabad átjárhatósága viszont az ír-szigeti konfliktust lezáró, úgynevezett nagypénteki megállapodás egyik sarokköve. A mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását. Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is. A London és az unió között létrejött megállapodást viszont a brit parlament háromszor is elutasította.

Az Európai Unió többször is határozottan leszögezte, hogy nem lehetséges olyan kilépési megállapodás, amelynek nem része a backstop-záradék. Emellett a kilépés legutóbbi halasztásakor a brit kormány is elfogadta, hogy a megállapodást nem lehet újratárgyalni.

Boris Johnson azonban keddi alsóházi felszólalásában kijelentette, hogy "lendületes tárgyalások" folynak Brüsszellel egy új megállapodásról, noha erről részleteket nem árult el.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×