eur:
411.62
usd:
395.3
bux:
79712.64
2024. november 22. péntek Cecília
Michel Barnier, az Európai Bizottságnak az Európai Unióból történő brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója az Európai Parlament Brexit-ügyi Csoportjának ülésén az Európai Parlament brüsszeli épületében 2019. január 30-án.
Nyitókép: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Az EU aggódik Johnson álláspontja miatt

Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója aggasztónak nevezte Boris Johnson az ír-északír határral kapcsolatos álláspontját. Barnier szerint a brit miniszterelnök megváltoztatta London korábbi álláspontját, és csak a fizikai határellenőrzés bevezetését akarja elkerülni a határon.

Barnier Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése után az unióban maradó 27 tagállam nagykövete részvételével zajló brüsszeli konferencián hangsúlyozta,

úgy tűnik, hogy Johnson aláássa az egész Írország gazdaságának és az észak-déli együttműködés megőrzésének céljait.

A brit kormány ugyanis még mindig nem tett konkrét javaslatot arra, hogy mikért kívánja elkerülni az ír-északír határellenőrzést - mondta.

A főtárgyaló beszédében közölte, London egyértelművé tette, hogy átfogó, de korlátozott kereskedelmi megállapodás aláírására törekszik az unióval. Nem akar jogi elkötelezettséget, egyenlő versenyfeltételeket vagy összehangolt állami támogatási szabályokat vállalni a tisztességes verseny biztosítása érdekében.

Mint hangsúlyozta,

egyre nagyobb a veszélye annak, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót.

Irreálisnak nevezett minden olyan brit várakozást, amely szerint a brit uniós tagság megszűnésének október 31-én esedékes céldátuma közeledte okozta nyomás miatt az EU újranyitná a kilépési megállapodást az október közepén esedékes uniós csúcstalálkozón, majd ratifikálná a hónap végéig. Az unióban maradó 27 tagállamnak ezért is egységesnek kell maradnia - tette hozzá Barnier.

A brit uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét és a jövőbeli kapcsolatok rögzítő megállapodás egyik sarkalatos kérdése az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) ügye, amire azért van szükség, mert az Egyesült Királyság az egységes piacból és a vámunióból is ki akar lépni. Az ír-szigeti határ szabad átjárhatósága viszont az ír-szigeti konfliktust lezáró, úgynevezett nagypénteki megállapodás egyik sarokköve. A mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását. Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is. A London és az unió között létrejött megállapodást viszont a brit parlament háromszor is elutasította.

Az Európai Unió többször is határozottan leszögezte, hogy nem lehetséges olyan kilépési megállapodás, amelynek nem része a backstop-záradék. Emellett a kilépés legutóbbi halasztásakor a brit kormány is elfogadta, hogy a megállapodást nem lehet újratárgyalni.

Boris Johnson azonban keddi alsóházi felszólalásában kijelentette, hogy "lendületes tárgyalások" folynak Brüsszellel egy új megállapodásról, noha erről részleteket nem árult el.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×