Infostart.hu
eur:
359.35
usd:
309.57
bux:
130640.3
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Michel Barnier, az Európai Bizottságnak az Európai Unióból történő brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója az Európai Parlament Brexit-ügyi Csoportjának ülésén az Európai Parlament brüsszeli épületében 2019. január 30-án.
Nyitókép: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Az EU aggódik Johnson álláspontja miatt

Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója aggasztónak nevezte Boris Johnson az ír-északír határral kapcsolatos álláspontját. Barnier szerint a brit miniszterelnök megváltoztatta London korábbi álláspontját, és csak a fizikai határellenőrzés bevezetését akarja elkerülni a határon.

Barnier Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése után az unióban maradó 27 tagállam nagykövete részvételével zajló brüsszeli konferencián hangsúlyozta,

úgy tűnik, hogy Johnson aláássa az egész Írország gazdaságának és az észak-déli együttműködés megőrzésének céljait.

A brit kormány ugyanis még mindig nem tett konkrét javaslatot arra, hogy mikért kívánja elkerülni az ír-északír határellenőrzést - mondta.

A főtárgyaló beszédében közölte, London egyértelművé tette, hogy átfogó, de korlátozott kereskedelmi megállapodás aláírására törekszik az unióval. Nem akar jogi elkötelezettséget, egyenlő versenyfeltételeket vagy összehangolt állami támogatási szabályokat vállalni a tisztességes verseny biztosítása érdekében.

Mint hangsúlyozta,

egyre nagyobb a veszélye annak, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót.

Irreálisnak nevezett minden olyan brit várakozást, amely szerint a brit uniós tagság megszűnésének október 31-én esedékes céldátuma közeledte okozta nyomás miatt az EU újranyitná a kilépési megállapodást az október közepén esedékes uniós csúcstalálkozón, majd ratifikálná a hónap végéig. Az unióban maradó 27 tagállamnak ezért is egységesnek kell maradnia - tette hozzá Barnier.

A brit uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét és a jövőbeli kapcsolatok rögzítő megállapodás egyik sarkalatos kérdése az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) ügye, amire azért van szükség, mert az Egyesült Királyság az egységes piacból és a vámunióból is ki akar lépni. Az ír-szigeti határ szabad átjárhatósága viszont az ír-szigeti konfliktust lezáró, úgynevezett nagypénteki megállapodás egyik sarokköve. A mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását. Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is. A London és az unió között létrejött megállapodást viszont a brit parlament háromszor is elutasította.

Az Európai Unió többször is határozottan leszögezte, hogy nem lehetséges olyan kilépési megállapodás, amelynek nem része a backstop-záradék. Emellett a kilépés legutóbbi halasztásakor a brit kormány is elfogadta, hogy a megállapodást nem lehet újratárgyalni.

Boris Johnson azonban keddi alsóházi felszólalásában kijelentette, hogy "lendületes tárgyalások" folynak Brüsszellel egy új megállapodásról, noha erről részleteket nem árult el.

Címlapról ajánljuk
Részletek a Sándor-palota dokumentumaiból
Kegyelmi ügy

Részletek a Sándor-palota dokumentumaiból

A Sándor-palota által péntek reggel közzétett, az kegyelmi ügyet érintő dokumentumok összefoglalójában az áll, hogy az ügyiratból nem állapítható meg a K.. Endre esetében gyakorolt kegyelem indoka. Az elnöki hivatal honlapja, vélhetően a hatalmas érdeklődés miatt, nehezen bírja a terhelést, így a dokumentumok a nyilvánosság számára azért korlátozottan elérhetők.

Magyar Péter súlyos kijelentést tett Ukrajna EU-csatlakozásáról

Előbb a nyugat-balkáni államokat kell felvenni, Ukrajna legkorábban jó tíz év múlva csatlakozhat az Európai Unióhoz, és Magyarországon előtte népszavazást kell rendezni erről – mondta Magyar Péter miniszterelnök egy interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Tarol a fogyókúrás csodaszer, de tartós fogyáshoz önmagában nem elég

Tarol a fogyókúrás csodaszer, de tartós fogyáshoz önmagában nem elég

Nagyjából 6 évvel ezelőtt robbantak be a GLP-1 készítmények, amelyek valóban látványos eredményeket hoztak. Ezeknek a súlycsökkentést támogató gyógyszeres kezeléseknek a szerepe azóta is töretlenül erősödik,de tartós fogyáshoz önmagukban nem elegendők, és nem pótolják az életmód‑ és viselkedéstámogatást. Közben a túlsúly és az elhízás nemcsak egészségügyi, hanem költségkérdés is: friss hazai becslések szerint az obezitáshoz köthető, közfinanszírozott egészségügyi kiadások évente százmilliárdos nagyságrendet érhetnek el. A kérdés ezért egyre inkább az, hogy a megelőzés és a kezelések – köztük a gyógyszeres terápia – hogyan és milyen feltételekkel csökkenthetik hosszabb távon az ellátórendszer terheit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×