eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
Orosz újoncok
Nyitókép: X / Glasnost Gone

Meglepő adat derült ki az ukrajnai háborúba jelentkező orosz önkéntesekről

Egy nemrég készült felmérés szerint jelentősen visszaesett azok száma, akik önként jelentkeznek katonai szolgálatra Oroszországban.

A németországi Nemzetközi Biztonsági Ügyek Intézetének legújabb tanulmánya szerint 2024 harmadik negyedévében napi átlagban csak 700 önkéntes jelentkezett az orosz hadseregbe. Viszont a megelőző három hónapban ez a szám még 1020 volt. Mindez az orosz központi költségvetés adataiból derült ki. A 30 százalék feletti csökkenés azért igen figyelemre méltó, mert ezzel párhuzamosan drámaian emelkedtek az orosz haderő emberveszteségei – írja a Kyiv Post.

A portál NATO-forrásokat idéz, amelyek novemberben már napi 1500 főre becsülték az oroszok veszteségeit, amiből legalább 300-ra tehető az elesett katonák száma. A korábbi veszteségi rekord májusban volt, amikor Moszkva megpróbálta bevenni Harkiv városát.

Akkor naponta átlagosan 1262 orosz katona vesztette életét vagy sebesült meg súlyosan.

Ezen a videón az egyik parancsnok tart lelkesítő beszédet a rohamra induló katonáinak. Azt mondja: "Önök mind meg fognak halni. De egy dolgot ne feledjenek: Oroszország Anyácska sosem fog elfelejteni bennünket. A sírjainkat évszázadokig virágok fogják borítani, és minden katona nevét emlékművekre vésik majd. Az örökké lobogó láng fog világítani nekünk."

Márpedig az utóbbi három hónapban jelentkezett 92 900 önkéntes képtelen pótolni az elesettek és a sebesültek hiányát. Azért, hogy növelje a katonáskodáshoz való kedvet, Vlagyimir Putyin elrendelte az újoncoknak fizetendő bónusz jelentős megemelését. Az eddigi 195 ezer rubel (kb. 743 ezer forint) helyett így már akár 400 ezret (nagyjából másfél millió forintot) is kaphat az, aki hajlandó beállni az orosz hadseregbe. De nemcsak az egyszeri jutalom nagyságát növelték meg, hanem a katonának járó zsoldot is, ami már elérheti egy év alatt a 900 ezer rubelt is (valamivel kevesebb mint három és fél millió forintot).

A német tanulmány készítője, Janis Kluge azonban észrevette, hogy dacára a meghirdetett illetmény- és bónuszemelésnek, mégis csökkent az az összeg, amit ezekre a juttatásokra kifizetett az orosz kormány a központi költségvetésből.

Vagyis hiába adna Moszkva több pénzt, egyre kevesebb embernek van kedve az életét kockáztatni az ukrajnai háborúban.

Megfigyelők emlékeztetnek rá: Moszkva utánpótlási gondjait mutatja az is, hogy tízezer észak-koreai katonát kellett a kurszki régióba küldeni. Az orosz hadseregnek minden bizonnyal nincs elég katonája ahhoz, hogy harcoljon az Oroszországba betört ukrán csapatokkal.

Nyugati hírszerzési adatok szerint az oroszok veszteségei egyre elképesztőbb méreteket öltenek. Összesen már 600 ezernél is több lehet az elesettek és a sebesültek száma. Ebből nagyjából 200 ezren lehetnek azok, akik életüket vesztették a három éve tartó harcokban. Csak összehasonlításként:

a tíz évig húzódó afganisztáni háborúban 14 453 szovjet katona halt meg.

Ugyanakkor az ukránok veszteségei is rendkívüliek. Bár hivatalos adatokat Moszkvához hasonlóan Kijev sem hozott még nyilvánosságra, hozzáértők 60 és 100 ezer közöttire becsülik az elesett ukrán katonák számát, míg 400 ezerre a sebesültekét. Zelenszkij elnök nemrég azt mondta, hogy 80 ezernél kevesebb ukrán katona halt meg eddig az oroszokkal vívott honvédő háborúban.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
A német kancellár tettre kész, de nem  mindenben

A német kancellár tettre kész, de nem mindenben

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Bár a zajszennyezés a levegő- vagy vízszennyezéshez képest kevesebb figyelmet kap, azonban világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat a stressztől, alvászavartól kezdve a szív- és érrendszeri betegségekig. A zajszennyezés fő forrásának a közúti közlekedés számít. Az EU-ban a lakosság több mint 20%-a él olyan területeken, ahol a közlekedési zajszint már káros az egészségre, míg Magyarországon mintegy 1,5 millió ember van kitéve a közúti zajterhelésnek. A zajszennyezés egyéb formáit is beszámítva viszont itthon akár 2 millió ember is érintett lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×