eur:
408.02
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Hangcsou, 2016. szeptember 4.Theresa May brit miniszterelnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz államfő a G20-csúcs mentén tartott kétoldalú találkozójukon a Csöcsiang tartománybeli Hangcsouban 2016. szeptember 4-én. A világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országának, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója szeptember 4-én kezdődött a kínai városban. (MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszej Druzsinyin)
Nyitókép: Alekszej Druzsinyin

Putyin Mayen keresztül puhítaná a briteket

Jön az olvadás a brit–orosz viszonyban? Theresa May távozó miniszterelnök a Japánban tartott G20-as csúcson találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Szkripal-mérgezés után különösen feszültté vált a két állam viszonya, de kérdés: mennyire számít, amit a lemondott kormányfő mond az orosz vezetőnek?

Kémügyek, kiutasítások, vegyifegyver állítólagos alkalmazása és a harci gépek – majdnem – légtérsértései. Ez jellemezte az utóbbi években a brit–orosz viszonyt. Az európai államok közül talán csak a balti országoknak és Lengyelországnak ellenségesebb a kapcsolata Moszkvával.

Theresa May, a brexitfolyamatba belebukott, de még ügyvezető brit miniszterelnök úgy tűnik, ezen változtatni akar – talán azért is, hogy valamilyen örökséget hagyjon maga után. Ezért hajlandó találkozni a hétvégi, Japánban tartott G20-as csúcson Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A megbeszélések hírét a Kreml erősítette meg, és azt mondták: Putyin szeretne módot találni arra, hogy javítsák a két ország viszonyát.

Ezt követően

Londonban lehűtötték a kedélyeket

egy szintén hivatalos nyilatkozattal: a találkozó nem jelenti a kapcsolatok normalizálását.

A két ország között emlékezetes módon akkor romlott meg igazán a viszony, amikor tavaly tavasszal – Nagy-Britannia és szövetségesei szerint – az orosz állam szolgálatában álló aktív titkosügynökök Salisbury városában megmérgezték Szergej Szkripalt és lányát.

Szkripalt a britek előszeretettel nevezik „volt orosz ügynöknek” –, holott brit állampolgár és a brit titkosszolgálatnak is juttatott információkat hazájáról, sőt azt követően, hogy egy fogolycsere nyomán Nagy-Britanniába került, a szokástól eltérően továbbra is végzett hírszerzési-konzultációs munkát a nyugati szövetség számára.

Az oroszok számára azonban PR-katasztrófa volt, hogy a fél világnak kétsége sincs afelől, hogy titkosügynökeik mérgezték meg a hidegháborús Szovjetúnióban kifejlesztett Novicsok idegméreggel Szkripalt és lányát. Nagy-Britanniában vádat is emeltek két orosz GU-tiszt ellen.

A mostani May–Putyin találkozó a felek szerint óvatos útkeresés lesz arra, felmerül-e olyan téma, amely lehetőséget ad valamilyen brit–orosz együttműködésre.

„Érzékeny témákról beszélnek majd, és tudjuk, hogy sok ilyen van. Ha felmerül egy ilyen lehetőség, annak mi örülni fogunk” – mondta Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó.

A britek közben azt hangoztatják, „hogy ismertek a rosszindulatú orosz viselkedés szélesebb sémái” és a találkozó azért fontos, „hogy a vezetők szintjén tegyük teljesen érthetővé a brit álláspontot”.

A gyakorlatban a két ország viszonya olyan szintre süllyedt, hogy még

a kulturális kapcsolat is befagyott

és a britek még a Putyin-rendszert bíráló Nagy-Britannia-i oroszokat is gyanakvással szemlélik, az újságok cikkeinek kommentjeiben pedig az olvasók is ennek adnak hangot.

A két vezető legutóbb a tavaly novemberi argentín G20-as csúcson futott össze, amikor az orosz elnök kereste meg Mayt.

Putyin nemrég azt mondta, hogy a két országnak túl kéne lépnie a Szkripal-epizódon és reméli, hogy a következő brit miniszterelnök megpróbálja javítani a viszonyt. Erre azonban – legalábbis a nyilvánosság előtt - kevés az esély, mivel Moszkva bírálata az a ritka téma, amelyben a brit politikai erők jobbára egyetértenek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×