Miközben az EU vonakodik, a Nyugat-Balkán térségének, uniós tagságra áhítozó országainak "kérőik" akadtak.
Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia és Bosznia-Hercegovina lakói között drasztikusan esett azoknak az aránya, akik szerint országuk valaha is az Európai Unió tagja lehet.
A legutóbbi Balkán Barométer felmérés szerint az arány 26 százalék. A szerzők így figyelmeztetnek: ha nem gyorsul fel az értintett országok uniós csatlakozási folyamata, akkor vezetőik "alternatív külkapcsolati irányokat vehetnek számba".
Az Európai Politikai Tanácsadócsoport nevű elemzőközpont szerint az európai integráció késlekedése arra sarkallja ezeket az államokat, hogy Oroszországgal és Törökországgal építsenek ki kapcsolatokat.
Az orosz és a török reláció a politikai és történelmi viszonyra épít, míg Kína gazdasági kapcsolatokat keres a térségben.
Eme hatalmak egyike sem "szabotálja" a balkáni országok uniós integrációját, de a jelentés elég keményen fogalmaz: a hat ország külpolitikai "trójai falóként" működhet, és alááshatja az Európai Unió egységét a jövőben.
A nyugat-balkáni országok
legnagyobb kereskedelmi partnere továbbra is az Európai Unió,
átlagban 75 százalékos részesedéssel, de most már más játékosokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Oroszország például az energiára koncentrál és az ügyletek egy részét úgy rejtik el, hogy azokat harmadik országokon keresztül bonyolítják – jegyzi meg a témáról tudósíó Euractiv.
Kína 2012 óta pörgette fel befektetéseit a térségben, és sikerült bevonnia a Nyugat-Balkáni országokat az Új Selyemútként vagy Egy Övezet, Egy Út néven ismert kereskedelmi-infrastrukturális programjába.
Az ehhez kapcsolódó – főként autópálya és vasút – projekteket kínai kölcsönökkel is finanszírozzák, és bár Peking érdekeit az EU még nem kezeli politikai terjeszkedési kísérletként, Johannes Hahn bővítési biztos már aggodalmát fejezte ki. Mint mondta,
egyes országok túlságosan nagy ütemben adósodnak el Kína felé, és nem biztos, hogy vissza tudják majd fizetni a hiteleket. Ezzel pedig fennáll a veszélye, hogy ki lesznek téve a kínai befolyásnak.
Szerbia közben történelmi és kulturális kapcsolatai miatt a szintén pravoszláv Oroszországhoz közeledik. A szerbek az oroszok révén blokkolták eddig például a NATO háborúja nyomán elszakadt Koszovó ENSZ-, UNESCO- és Interpol-tagságát – értékelik a közelmúltat a szerzők. Aleksandar Vucic elnök most már nyugati támogatással is rendezné a koszovói vitát, de Vlagyimir Putyin orosz elnök sürgeti, hogy meg kell védeni Szerbia területi egységét, fenntartani Koszovó birtoklását.
Oroszország közben monopolhelyzetbe került a szerb energiaszektorban és a külföldre sugárzó orosz média – a puha hatalmi eszközök – jóvoltából Moszkva Szerbia mellett a boszniai szerbek körében is baráti viszonyt épített ki. A boszniai muszlimok számára közben ugyanezt a szerepet játssza Törökország – Erdogan elnök közeli viszonyt ápol a befolyásos Izetbegovic családdal. A török "puha erő" a történelmi emlékművek, mecsetek újjáépítésében, a muszlim családok támogatásában és saját médiája térnyerésében nyilvánul meg. Emellett azonban nyugat-európai kommentátorok szerint Erdogan iszlamista "testvériséget" épít a térségben, és az EU-vízummentességtől elvágott Koszovóban különösen nagy befolyásra tett szert.
