Infostart.hu
eur:
361.79
usd:
315.9
bux:
152567.83
2026. szeptember 22. kedd Móric

Zárónyilatkozat: A szabadkereskedelemért álltak ki a G20-ak

A szabad, igazságos, hátrányos megkülönböztetés nélküli, átlátható kereskedelmi és befektetési környezet megteremtése, illetve a terrorizmus és az erőszak internetes terjesztése elleni intézkedések fokozása mellett foglaltak állást szombaton közzétett zárónyilatkozatukban a G20 országcsoport oszakai csúcstalálkozóinak résztvevői.

Összegezve a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport a kétnapos csúcstalálkozójának eredményeit a "házigazda", Abe Sindzó japán kormányfő azt mondta: a résztvevők egységeses álláspontrra jutottak abban, hogy meg kell teremteni az igazságos, diszkrimináció nélküli szabadkereskedelmet, és ezután napirendre kerül az ehhez szükséges szabályok gyors kidolgozása, amelyek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elkerülhetetlen reformjának az alapját képezik majd.

A zárónyilatkozat nem tett említést a protekcionizmusról. A G20-ak - Ausztrália kezdeményezésére - felszólították az internetes platformokat, hogy gyorsítsák fel a szigorúbb intézkedések kidolgozását, megakadályozandó a terrorizmussal és erőszakkal kapcsolatos tartalmak terjesztését, feltételét és ismételt feltételét oldalaikon. Canberra a több mint ötven halálos áldozatot követelő márciusi christchurchi merényletből okulva kezdeményezte a passzus beemelését a zárónyilatkozatba.

Az oszakai csúcstalálkozó résztvevői kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nők egyenjogúságának megteremtésére és a nemi hovatartozásból eredő különbségek csökkentésére fognak törekedni a foglalkoztatásban, az oktatásban és az üzleti szférában.

Nincs egyetértés a klímaváltozás ügyében

Abe Sindzó nem rejtette véka alá, hogy a klímaváltozást illetően jelentős véleménykülönbségek voltak a résztvevők között. A záródokumentum is tükrözte az Egyesült Államok és a többi tagország között fennálló megosztottságot. Két különálló passzus rögzítette azt, hogy az Egyesült Államok megerősíti döntését a párizsi klímaegyezményből való kilépésről, a többi tagállam pedig elkötelezett a megállapodás betartása iránt.

Az oszakai találkozón ezúttal kétoldalú tárgyalások kaptak leginkább figyelmet, azon belül is Donald Trump amerikai elnök találkozója Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump és Hszi találkozója elsősorban az országaik között dúló kereskedelmi háború miatt került a figyelem központjában. Trump ígéretet tett arra, hogy nem emeli a kínai importáruk vámját, amíg zajlanak az újrakezdett kereskedelmi tárgyalások a felek között. Hozzátette: Kína megígérte, hogy több amerikai mezőgazdasági terméket vásárol. Trump egyúttal jelezte:

a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég amerikai beszállítói folytathatják majd tevékenységüket, illetve eladhatják a vállalat termékeit az Egyesült Államokban.

Az elnök szerint a kereskedelmi minisztérium illetékesei a jövő héten megvitatják, hogy lekerül-e a Huawei a feketelistáról. Peking üdvözölte Trump döntését.

Az amerikai elnök Oszakából Szöulba utazott szombaton, és meglepetésként hatott az előzőleg tett bejelentése, hogy egy kézfogás erejéig találkozna Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel a két Korea határán fekvő demilitarizált övezetben, amelyet a programja szerint amúgy is felkeres. Trumpnak az sem okozna neki gondot, hogy észak-koreai területre lépjen, de Phenjan egyelőre érdemben nem reagált a felvetésre.

Trump bírálta Oszakában az amerikai-japán biztonsági szerződést, és annak felülvizsgálatát kezdeményezte Abe Sindzóval folytatott tárgyalása során. Aláhúzta, hogy nem akarja felmondani a szerződést, de szerinte az egyoldalú és túl nagy terhet jelent az Egyesült Államoknak.

Az amerikai elnök Recep Tayyip Erdogan török államfővel találkozva újra kifogásolta, hogy Törökország tántoríthatatlan az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer megvásárlása ügyében. Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökország számára elsődleges fontosságú a rakétavédelmi rendszer, amelynek szállítása előreláthatólag, az ütemezésnek megfelelően, júliusban elkezdődik.

Átütő döntések nélkül

Vlagyimir Putyin a csúcstalálkozó végén sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Oszakában nem születtek ugyan átütő erejű döntések, de fontos, hogy minden résztvevő megerősítette a világkereskedelem fejlődése iránti elkötelezettségét, és arra jutott, hogy szembe kell szállni a terrorizmussal kapcsolatos információk internetes terjesztésével. A Trumppal tartott másfél órás megbeszéléséről azt mondta, jó, gyakorlatias és rugalmas volt, tárgyaltak a gazdasági kapcsolatokról, amelyek állapota jelen pillanatban nem kielégítő. Kiemelte: mindketten utasították országuk külügyminisztériumát, hogy kezdjenek konzultációt a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről szóló, 2010-ben megkötött, 2021-ben lejáró START-3 egyezmény meghosszabbításáról. Az orosz elnök tárgyalt Trumppal tárgyalt a szíriai helyzetről és a Moszkvában bebörtönzött ukrán haditengerészekről is

A Theresa May brit miniszterelnökkel tartott oszakai tárgyalásairól Putyin azt mondta, hogy szükség volt a megbeszélésre annak ellenére, hogy May hamarosan távozik a tisztségéből. "Ez kis lépés volt, de jó irányba tettük, és nem vész kárba" - fogalmazott az orosz elnök. May ugyanakkor egyértelművé tette: nem lehetséges a kétoldalú kapcsolatainak normalizálása, ha Moszkva nem hagy fel felelőtlen, destabilizáló, Nagy-Britanniát és szövetségeseit is fenyegető tevékenységével.

Címlapról ajánljuk
Az ügyészség kérte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését

Az ügyészség kérte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését

Hankó Balázs mentelmi jogát az NKA-ügyben, Seszták Miklósét a Volán-ügy miatt kérték ki, Magyar Péter esetében pedig lopás bűncselekménye miatt.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×