Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.98
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport brit vezetője (b) és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke  üdvözli egymást az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. március 27-én. A képviselők Jean-Claude Junckernek és Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének a társaságában a március 21-22-i EU-csúcs eredményeit vitatják meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Megdöbbentő, melyik párt nyerheti a briteknél az EP-választást

Az újonnan alapított Brexit Párt sokkoló győzelme várható a most már valószínűsíthető brit európai parlamenti választásokon. A YouGov közvéleménykutató szerint napokon belül megugrott az új párt támogatottsága, amelynek fő húzóereje alapítója, a Brit Függetlenségi Párt, UKIP korábbi vezére.

Nigel Farage még mindig megmozgatja az unióellenes britek fantáziáját. A 2016-os brexit népszavazás kierőszakolásában vezető szerepet játszó UKIP, azaz a Brit Függetlenségi Párt vezére makacsul őrzi népszerűségét.

Teszi ezt annak ellenére, hogy ő volt az, aki a referendum másnapján kissé szemtelenül közölte: nem tartható az az ígéret, hogy a tagsági díját Brüsszeltől visszaszerző London a nemzeti egészségügyi szolgálatba pumpálja át a pénzt. Pedig a brexitpártiak ezt az elárult ígéretet festették kampánybuszukra és ezzel járták az országot.

Nigel Farage brit európai parlamenti képviselő, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője hazája apró zászlaját tartja a Brexitről tartott vitán az uniós testület strasbourgi üléstermében 2019. március 13-án. Az Egyesült Királyság a tervek szerint március 29-én lép ki az Európai Unióból.
MTI/EPA/Patrick Seeger
Nigel Farage brit európai parlamenti képviselő, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője hazája apró zászlaját tartja a Brexitről tartott vitán az uniós testület strasbourgi üléstermében 2019. március 13-án. Az Egyesült Királyság a tervek szerint március 29-én lép ki az Európai Unióból. MTI/EPA/Patrick Seeger

Farage a belviták nyomán először lelépett a UKIP éléről, majd visszatért, majd ismét távoznia kellett, megtartotta európai parlamenti képviselői helyét – és a vele járó busás fizetést – és egy Brüsszelből sugárzott brexitpárti rádióműsor házigazdája lett.

Újonnan alapított Brexit Pártja pedig most sokkoló módon a legtöbb voksot gyűjtheti be a közelgő európai parlamenti választásokon, amelyeket úgy tűnik, az Unióból kilépő, de patthelyzetbe került Nagy-Britanniában is megrendeznek.

A YouGov közvéleménykutató szerint

egy héttel alapítása után a Brexit Párt támogatottsága 27 százalékra ugrott.

Ezzel megelőzte a 22 százalékon álló Munkáspártot és a kormányzó konzervatívokat, akik 15 százalékra számíthatnak.

A leginkább Európa-barát Liberális Demokraták 9, a brit Zöldek 10, a két nagy párt kilépőiből alakult Független Csoport pedig 6 százalékon áll.

A kis pártok adatai azért számítanak, mert a britek eddig nem a szokásos egyéni választókerületi, hanem arányos képviseleti rendszerben választottak európai parlamenti képviselőket.

Így számolva Farage-ék előnye már nem olyan furcsa, de jól kifejezi a britek megosztottságát: az ő 27 százalékukkal szemben áll a 45 százalékot kitevő brexit-ellenes tábor – ha a kérdésben megosztott Munkáspárt úgy dönt, hogy egy újabb népszavazás, vagy legalábbis a kemény brexitelők ellen kampányol. Ehhez a tömbhöz csatlakozhat még néhány Európa-párti konzervatív képviselő is.

Farage, korábbi pártja, a UKIP élén 2014-ben a mostani népszerűségi adattal szinte megegyező, 26,6 százalékos arányú eredménnyel nyerte meg a brit európai parlamenti voksot. Akkor azonban még a többi brit párt mind az EU-tagság híve volt.

A YouGov politikai kutatási elemzője, Chris Curtis úgy véli: "teljességgel elképzelhető egy újabb Farage-meglepetés. Öthetes kampány előtt állunk, de nem fogadnék ellene" – írta a szakértő.

Az új Brexit Párt népszerűségének motorja azoknak a konzervatív választóknak a haragja, akik dühösek, mert Theresa May eddig nem tudta kivezetni Nagy-Britanniát az Unióból.

A korábbi tory szavazók mindössze negyede készül ismét a pártra voksolni az európai választásokon.

Bár a britek korábban nem tulajdonítottak nagy fontosságot az európai választásoknak, a keményvonalas, nodeal-brexit tábor győzelme újabb nyomás alá helyezné a kormányt, hogy a jövőről szóló alkudozás helyett egyszerűen buktassa ki az országot az Unióból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×