Infostart.hu
eur:
364.81
usd:
309.75
bux:
137023.98
2026. április 17. péntek Rudolf
Nyitókép: Youtube.com

Sok kérdést hagy maga után az ausztrál tömeggyilkos rémtette

Miközben Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök azt kérte: honfitársai soha ne ejtsék ki a szájukon a pénteken tömeggyilkosságot elkövető ausztrál férfi nevét, több ország biztonsági szolgálata nyomoz európai és ázsiai kapcsolatai után. Brenton Tarrant többek között Magyarországon is megfordult.

Zárkózott fitneszedző volt, majd örökölt pénzéből több országba is ellátogatott borzalmas tette előtt. A muszlimok elleni háborút hirdető és pénteken 50 embert hidegvérrel meggyilkoló ausztrál állampolgár 2016 és 2018 között járt Görögországban, Pakisztánban és kétszer Törökországban is. Tavaly novemberben Bulgáriába utazott, majd onnan Romániába, ahonnan vonattal Magyarországra látogatott.

Jelentések szerint járt Szerbiában, Horvátországban, Boszniában és Montenegróban is, ahol

feltételezések szerint keresztények és muzulmánok történelmi csatáinak helyszíneit látogatta meg.

Emellett korábban megfordult Franciaországban, az Ibériai-félszigeten és még Észak-Koreában is.

A legtöbb érintett ország biztonsági szolgálatai most azt vizsgálják:

kapcsolatba került-e radikális, szélsőjobbos csoportokkal külföldi útjai idején?

74 oldalas kiáltványában Brenton Tarrant először még az írta, hogy "a különböző kultúrák barátsággal és megértéssel fogadták, és nagyon élvezett minden pillanatot velük" - a pakisztániakat például különösen kedves és vendégszerető embereknek írta le -, de később már "megszállóként" említette az Európában élő muszlimokat, és

tettét "bosszúnak" nevezte az "Európában megölt többszázezer emberért".

A férfi kitért az egyik európai útja idején végrehajtott, 2017-es stockholmi merényletre, amelyben egy üzbég férfi járókelők közé hajtott, és mások mellett megölt egy kislányt is. Bár magát "fehér nacionalistának" és "fasisztának" nevezte, elismeréssel szólt Kína monokulturalizmusáról. Ugyanakkor "elkeserítette" Marine Le Pen választási veresége és Emmanel Macron későbbi elnök győzelme Franciaországban.

Az útjai során vele kapcsolatba került emberek "normálisnak, nyugodtnak és visszafogottnak" írták le, bár

egy nőismerőse hozzátette: valami történhetett vele az utazásai során, ami radikalizálta.

Új-Zélandon kedden kezdték meg Tarrant pénteken megölt áldozatainak temetését.

Miközben Ardern új-zélandi kormányfő azt mondta, hogy rövid időn belül betiltják a félautomata fegyverek birtoklását az országban, a külföldi biztonsági szolgálatok azt vizsgálják, kikkel találkozhatott Tarrant Európában és Ázsiában. Ő maga azt állította, hogy egyedül lépett fel.

Ha kiterjedt kapcsolati hálóra derül fény, az kínos lesz az ausztrál és az új-zélandi biztonsági szolgálatok számára, mivel

a 28 éves férfi semmilyen megfigyelési listán nem szerepelt, annak ellenére, hogy aprólékosan megtervezte tettét.

Tarrant - esetleg elvbarátai segítségével - kiterjedt kutatást végzett és fegyvereire fehér festékkel felírta több olyan történelmi személyiség nevét, akik például az ottomán törökök - az ő szemében a muzulmán megszállók - ellen harcoltak.

Útban a vérengzés helyszínére egy boszniai szerb nacionalista dalt hallgatott, amely Radovan Karadzsics, háborús bűnök miatt elítélt vezetőt éltette,

és amely "törököknek" nevezi a muszlim hitre áttért bosnyákokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A közel-keleti háború február végi kirobbanása óta többször is hangoztatta az amerikai elnök, hogy csalódott a NATO-ban. Legutóbb az elmúlt napokban immár felettébb ingataggá vált tűzszünet bejelentése után Mark Rutte főtitkár előtt fejtette ki Donald Trump, hogy a szövetségesektől több támogatást várt. Az érintett európai szövetségesek ennek nyomán az Egyesült Államok nélküli védelemre készülnek.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×