Szlovákia történetében ötödször tartanak közvetlen államfőválasztást szombaton. A szlovák szabályozás szerint az új államfő első fordulós megválasztásához a leadott és érvényes voksok több mint felének megszerzése kell, különben második forduló következik, amelyben már csak az első forduló két legjobb eredményét elért aspiráns mérettetik meg.

Az idei választás 2. fordulóját március 30-ra tűzték ki.

Az eddigi közvetlen szlovák elnökválasztásokon még nem volt példa arra, hogy már a választás első körében új államfőt válasszanak, és a felmérések ezt most sem valószínűsítik.

Az előző hónapok egyik legtöbbet ismételt kérdése az volt, hogy Andrej Kiska államfő újra megpályázza-e a posztot, vagy újabb öt évre biztosan más költözik be helyére a pozsonyi Grassalkovich-palotába. Mivel Kiska úgy döntött, nem akar ismét elnök lenni, ezért biztos, hogy júniustól új államfője lesz Szlovákiának.

Eredetileg 15 jelölt indult, de mivel ketten később visszaléptek, a szombati voksoláson 13 jelöltre lehet érvényes szavazatot leadni.

A visszalépett jelöltek egyike Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák elnökválasztások történetének második magyar jelöltje. Menyhárt még februárban jelentette be, hogy visszalép az akkor legesélyesebbnek tartott jobboldali jelölt, Robert Mistrík, vállalkozó javára. Alig egy héttel később azonban Mistrík is visszalépett, egy másik ellenzéki jelölt, a liberálisok által támogatott Zuzana Caputová, polgárjogi aktivista javára.

A jelentkezők legtöbbje már tavaly jelezte, indul a választáson.

A legtovább a Robert Fico exkormányfő vezette Smer húzta a bejelentést, majd közölte, Maroš Šefčovičot, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökét indítja. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Šefčovič csak a b-verziót jelentette a Smer számára, mert eredetileg Miroslav Lajčákot akarták rávenni az indulásra, a szlovák külügyminiszter azonban nem állt kötélnek.

Šefčovič az indulásáról szóló bejelentése utáni első közvéleménykutatásokat azonnal megnyerte, az azóta eltelt hetekben azonban rengeteget nőtt a Progresszív Szlovákia ellenzéki párt által indított Zuzana Čaputová támogatottsága.

Čaputová elsősorban a liberális választók támogatását élvezheti, de az ellenzék legnagyobb pártja, a Szabadság és Szolidaritás is besorakozott mögé.

A legutolsó felmérések alapján pedig egyértelműen első számú esélyesnek lépett elő.

Elemzők szerint annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy már az első fordulóban megszerzi valaki a leadott szavazatok 50 százalékát plusz legalább egy szavazatot, ezért a legvalószínűbb forgatókönyv szerint szükség lesz a második fordulóra. Ide

Čaputovának és Šefčovičnak van a legnagyobb esélye bejutni, de nem lehet leírni Štefan Harabint sem,

aki a Legfelsőbb Bíróság bírója, és a legsötétebb mečiari-időszak igazságügyi minisztere volt. Titkos szavazói bázisa akár őt is betolhatja a második fordulóba.

A választók szavazataiért küzd Bugár Béla is, a Híd elnöke, aki a maga 29 éves politikusi múltjával a mezőny legrutinosabb jelöltjének számít. Nagy esélye azonban nincs a sikerre, az ügynökségek 5 százalék körüli támogatottságot mutattak ki neki.

Csütörtök reggel véget értek az államfőválasztás korteshadjáratai és érvénybe lépett a kampánycsend. Az államfőválasztáson, amely közel 13 millió euróba kerül,

4,4 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár vehet részt.

A szombat reggel héttől este tízig tartó voksolás első részeredményeit a szavazóhelyiségek bezárását követően hozzák nyilvánosságra, a nem hivatalos végeredmények vasárnap hajnalban a hivatalos végeredmény vasárnap délelőtt várható.

Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét, akkor március 30-án következik a második forduló, de ott már csak az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt mérettettheti meg magát.